Moszkva új feltételt szabott Donald Trump ukrajnai békekezdeményezésével kapcsolatban: vétójogot követelne minden háború utáni támogatás felett.
Moszkva újabb akadályt gördített Donald Trump ukrajnai békekezdeményezése elé: az orosz vezetés azt követeli, hogy vétójoga legyen minden háború utáni támogatási program felett – számolt be róla a The Guardian.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter élesen bírálta azokat az európai terveket, amelyek értelmében a háborút követően külföldi csapatok állomásozhatnának Ukrajnában.
„Ez idegen beavatkozás lenne, amely Oroszország számára teljes mértékben elfogadhatatlan” – fogalmazott. Lavrov hozzátette: Moszkva visszatérne a 2022-ben Isztambulban felvetett keretekhez, amelyek szerint Oroszország és Kína garantálnák Ukrajna biztonságát az európai országok mellett
– ezek olyan feltételek, amelyeket Kijev korábban elutasított.
Európai vezetők eközben biztonsági garanciákat keresnek Ukrajna számára, építve Trump ígéretére, hogy bármilyen rendezés esetén az Egyesült Államok támogatni fogja Kijevet. Franciaország, Nagy-Britannia és Észtország jelezte: hajlandó lenne csapatokat küldeni egy háború utáni Ukrajnába, míg más országok részvétele az amerikai szerepvállalástól függhet.
Lavrov nyilatkozatai kétséget ébresztettek a béketárgyalások jövőjével kapcsolatban. Az alaszkai Trump–Putyin-csúcs után amerikai tisztviselők még arról számoltak be, hogy az orosz elnök elfogadta a nyugati biztonsági garanciák lehetőségét. A külügyminiszter szavai viszont azt sugallják: Moszkva hátrálna az egyezség mögül – vagy Washington eleve félreértette a Kreml álláspontját.
Trump láthatóan frusztráltan reagált Oroszország új feltételeire. A Truth Socialon közzétett üzenetében elődjét, Joe Bident hibáztatta, amiért – szavai szerint – megtiltotta Ukrajnának, hogy „visszatámadjon”.
„Lehetetlen háborút nyerni úgy, ha csak védekezel. Mint egy sportcsapat, amelynek kiváló a védelme, de tilos támadnia – így nincs esély a győzelemre” – írta, hozzátéve: „Érdekes idők jönnek.”
Trump burkolt fenyegetéseit Kijevben és több európai fővárosban is kedvezően fogadták, bár az amerikai elnök korábban vonakodott újabb szankciókat bevezetni vagy növelni az ukrán támogatásokat.
Lavrov egyúttal lehűtötte a kedélyeket a Trump által sürgetett Putyin–Zelenszkij-csúcstalálkozó esélyeivel kapcsolatban is. Kijelentette: legfelső szintű találkozóra csak akkor kerülhet sor, ha minden vitás kérdést előre előkészítenek – ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy Zelenszkij csak Oroszország maximalista feltételeit, vagyis Ukrajna kapitulációját fogadhatná el. A külügyminiszter megkérdőjelezte azt is, hogy az ukrán elnöknek egyáltalán lenne jogi felhatalmazása egy békemegállapodás aláírására.
Miközben az elmúlt napokban Trump látványos diplomáciai rohamot indított orosz és ukrán partnereivel, a béke továbbra is bizonytalan. Moszkva semmilyen hajlandóságot nem mutat arra, hogy engedjen követeléseiből, Washington viszont kitartóan optimista. „Trump elnök és nemzetbiztonsági csapata folytatja az egyeztetéseket az orosz és ukrán vezetőkkel a háború lezárása érdekében” – közölte a Fehér Ház.
Zelenszkij közben újságírók előtt kijelentette: azonnal elfogadta a javaslatot egy közvetlen találkozóra Putyinnal. „Készen állunk. De mi van, ha az oroszok nem készek?” – tette fel a kérdést az ukrán elnök, aki erőteljes amerikai reakciót várna, ha a Kreml végül elzárkózna a tárgyalástól.
Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
