A rendszerváltozás előtt, 1988-89-ben a rablóprivatizációval az állami vagyon egy jelentős része került mélyen áron alul a pártállami elit vagy külföldi befektetők kezébe. Aztán, 1994-től az MSZP-SZDSZ kormány tovább folytatta az állami vagyon eltékozlását. A globális pénzvilág emberei megjelentek Magyarországon, hogy a privatizáció haszonélvezői legyenek. A közel negyven évig tartó szovjet megszállás után Magyarország védtelenül és kifosztva került a kilencvenes években kialakuló globális világgazdasági rendszerbe.

A stratégiai ágazatok külföldi kézre juttatása hosszú távon gazdasági kiszolgáltatottságot és tartós tőkekiáramlást eredményezett, a folyamat társadalmi következményei – a munkahelyek tömeges megszűnése, a regionális leszakadás és a vagyonkoncentráció – évtizedekre visszavetették Magyarország fejlődését.

Emlékeztetőül új sorozattal jelentkezünk, amelyben a történtek egy-egy meghatározó mozzanatát és azok következményeit mutatjuk be. Szolgáljon mindez tanulságul a választások előtt, hogy soha többet ne kerülhessünk ilyen helyzetbe!

Bencze Izabella, a CÖF-CÖKA egyik alapító tagja egy korábbi beszédében kiemelte, hogy a politika az nem jelent mást, mint a közügyekkel való foglalkozást. Éppen ezért, ha valami közügy, vagy ha valami civil politika, akkor egészen biztos, hogy a nemzeti vagyonnal kapcsolatos dolog, az a civilekre tartozó dolog.

„A Civil Összefogás Fórum pontosan ezért tartja az egyik legfontosabb feladatának a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodás nyomon követését.”

– hangsúlyozta Bencze Izabella.

Az országvesztésről és rablóprivatizációról készített további tartalmainkért kattintson ide!