Európa-liga-csapatból Konferencialiga-együttesbe. A legutóbbi három Európa-bajnokságon szerepelt országból az előző három Eb-t kihagyó államba. Ezzel a két, egyébként igaz mondattal úgy tűnhet, hogy Varga Barnabás nem felfelé lép azzal, hogy az FTC helyett az AEK Athén együttesében folytatja a pályafutását. A magyar válogatott 31 éves támadója azonban gyakorlatilag minden más szempontból előrelép az igazolással. A görög futball ugyanis a magyar labdarúgáson felül állt az elmúlt évtizedekben, és klubszinten magasan felette áll ma is.
Három és fél évvel ezelőtt még azt is kevesen gondolták, hogy az akkor 27 éves Varga Barnabás egyáltalán valaha meghívót kap a magyar válogatottba. A szombathelyi születésű támadó abban az idényben az NB I-ből kiesett Gyirmót csatára volt, 2022 nyarán igazolt Paksra. A tolnaiaknál mindössze egy idényt töltött, de abban 34 tétmérkőzésen 29-szer talált be, így gólkirály lett, a bajnok FTC lecsapott rá, és 2023 tavaszán Marco Rossi szövetségi kapitány is lehetőséget adott neki. Varga az elmúlt két és fél évet a Ferencvárosnál töltötte, amellyel 113 találkozón 70 gól és 22 gólpassz a mérlege, miközben a magyar válogatottal 28 mérkőzésen már 13-szor volt eredményes. A támadó 31 évesen döntött ismét a klubváltás mellett: az AEK Athén csapatában folytatja a pályafutását. A görög futballvilágba történő igazolása pedig újabb előrelépést jelent a karrierjében, és a magyar labdarúgás válogatottszinten is előnyt kovácsolhat belőle az őszi Nemzetek Ligája-sorozatban és a 2027-es Európa-bajnoki selejtezőkön.
A magyar és a görög futball válogatottszinten
Bár az 1990-es években 23. is volt a világranglistán, Görögország nemzeti csapata a 2004-es Európa-bajnokságig még az élmezőnybe sem tartozott. Sem a kontinensen, sem a világon. Az Otto Rehhagel-féle csapat huszonkét évvel ezelőtti Eb-címe a válogatottfutball történetének egyik legnagyobb meglepetése volt, a következő évtized viszont bizonyította, hogy bár kimagasló, de nem megközelíthetetlen csoda volt az a siker: a görögök a következő két kontinenstornán, valamint két világbajnokságon is ott voltak.
Bár 2014 óta hiányoznak a nagy tornákról, az elmúlt években is értek el komolyabb eredményeket, méghozzá a Nemzetek Ligájában: 2022 őszén még a C divízióban szerepeltek, idén viszont már az A ligában játszhatnak.
Noha a magyar nemzeti csapat a legutóbbi három Európa-bajnokságon szerepelt, a vb-ről 1986 óta hiányzik, és ősszel az NL-ben is alacsonyabb osztályban játszhat, mint a görög válogatott. Ha megnézzük a játékoskeretet, akkor a futballisták piaci értékei alapján ezen nem is lepődünk meg. Bár Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is értékesebb, mint a legmagasabb piaci értékű görög játékos (Vangelisz Pavlidisz), de a Liverpool két játékosán kívül mindössze Sallai Roland az a Rossi-csapatból, akit legalább 10 millió euróra taksálnak. A helléneknél ellenben a 35 millió euróra becsült Pavlidisz mögött nincs nagy ugrás, és kilenc játékosnak (akik közül Pavlidisz az egyetlen, aki huszonöt évnél idősebb) minimum 20, tizenötnek pedig legalább 10 millió euró áll a neve mellett a becsült értéknél. Itt három, ott tizenöt. És ez csak egy bizonyíték arra, hogy a görög futball a magyar felett áll.
FTC vagy AEK Athén? – magyar és görög klubok
Térjünk át a két ország klubcsapatainak összehasonlítására. A jelenleg is futó idényben a görög bajnokság történetének 90. kiírását rendezik, és az eddigi 89 során mindössze hat együttes tudott bajnoki címet szerezni. Közülük is kiemelkedik a rekordgyőztes Olimpiakosz (48), valamint a két athéni együttes, a Panathinaikosz (20) és az AEK (13), nem véletlenül ők hárman érték el a legnagyobb sikereket európai szinten is. Az 1999-ben BL-negyeddöntős pireusziak két éve a görög klubfutball első nemzetközi trófeáját szerezték a Konferencialiga-győzelemmel, a Panathinaikosz 1996-ban és 2002-ben is eljutott a Bajnokok Ligája legjobb nyolc csapata közé, míg az egykor Puskás Ferenc által szintén irányított AEK KEK-negyeddöntős szerepléseket tud felmutatni az elmúlt harminc évből. Ami a még közelebbi múltat illeti, a PAOK Szaloniki két Kl-negyeddöntővel csatlakozott a trióhoz, és
a mostani idényben is ez a négy, koefficiens alapján egyaránt Európa legjobb száz közé tartozó gárdája az, amely feljutott nemzetközi kupasorozat főtáblájára.
Összehasonlításképpen: Magyarországról a Fradi az egyetlen, amely az UEFA listáján a legjobb 180 helyezett közé tartozik, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a zöld-fehéreken kívül utoljára 2018-ban volt magyar klub valamelyik főtáblán.
Az Olimpiakosz a BL-ben, a Panathinaikosz (január 22-én az FTC otthonában) és a PAOK az Európa-ligában küzd a továbbjutásért, míg az AEK Athén harmadikként zárt a Konferencialiga alapszakaszában. A fővárosiak nyugodtan várhatják a márciusi Kl-nyolcaddöntőt, ahol a lehetséges ellenfelek közül az örmény Noah, a koszovói Drita, a szlovén Celje és a holland AZ ellen is jó eséllyel léphetnének pályára – akkor már alighanem Varga Barnabással a keretben. Még úgy is, hogy magyar támadó az AEK-nál a tizenharmadik olyan játékos, akinek a piaci értéke eléri a 3 millió eurót, miközben a Ferencvárosnál vele együtt öt ilyen futballista volt.
Varga Barnabás hamar közönségkedvenc lehet
Varga tehát tavasszal magasabb fizetést kapva a második helyett a harmadik számú európai kupasorozatban vitézkedhet, de a rangsorban 12. görög futball amiatt is a 23. helyen álló magyar előtt jár, mert ott a bajnokság első két helyezettje indulhat a Bajnokok Ligájában. Alapesetben a bajnok a playoffkörben, míg az ezüstérmes a második selejtezőkörben, miközben az NB I aranyérmese már a nyitófordulóban becsatlakozik – bár ez változhat, ha például a májusi budapesti döntő nyertese vagy az Európa-liga győztese a saját hazája ligájában is kiharcolja a BL-főtáblás szereplést.
A Varga Barnabás által még sosem elért Bajnokok Ligája-alapszakasz kiharcolása azonban mindenképpen könnyebb Görögországban, mint Magyarországon.
Jelen állás szerint a Fradi nem is lenne ott a BL-selejtezőben, miközben az AEK vezeti a görög bajnokságot, azaz az athéni klub közel jár ahhoz, hogy 2018 után ismét ott legyen a legrangosabb kupasorozat főtábláján.
Az exfehérvári vezetőedző, Marko Nikolics által irányított fővárosi együttes január 11-én az Arisz Szaloniki otthonában folytatja a bajnokságot, majd hazai pályán a Görög Kupa negyeddöntőjében lép pályára, hogy aztán január 18-án városi rangadón fogadja a Panathinaikosz együttesét. Magyar játékosként már Esterházy Márton, Tőzsér Dániel és Németh Krisztián is megtapasztalhatta, hogy az AEK Athén szurkolótábora – a többi görög élklubéhoz hasonlóan – milyen fanatikus és mennyire imádja a légiósokat is. Úgyhogy el lehet képzelni, hogy a már az elmúlt napokban is hatalmas hírnevet kapott Varga Barnabás egy városi derbin szerzett góllal máris még nagyobb kedvenccé válna. Nem mellesleg pedig a Fradit is segítve nagyban tehetne arról, hogy a Panathinaikosz vereséggel a háta mögött utazzon a Groupama Arénába…
Címlapkép: Varga Barnabás, a Ferencváros játékosa a csapat edzésén a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezõjének 4. fordulójában a másnapi, az azeri Qarabag elleni mérkõzés elõtt Budapesten, az FTC-MVM Sportközpontban 2025. augusztus 18-án. – Fotó: MTI/Illyés Tibor
