Az urticaria vagyis magyarul csalánkiütés ödémával (a bőr és alatti szövetek vizes duzzanatával) vagy anélkül fellépő, hízósejt aktiváció következtében kialakuló, nagyon viszkető bőrelváltozás.

Definíció szerint a csalánkiütés bőrpírral, viszketéssel kísért lokális ödéma. A csalánkiütés a bőr felsőbb rétegét érinti, az ödéma ezzel szemben a mélyebb rétegek duzzanatával jár. Testszerte megjelenhetnek, gyakran szimmetrikusak, súlyos esetben az arc, a nyelv, a torokképletek ödémája alakulhat ki, életveszélyes túlérzékenységi reakció, netán sokk következhet be.

Lényeges, hogy különbséget tegyünk az akut és krónikus csalánkiütés között.

Az akut forma pár nap, de gyakran előfordul, hogy pár óra alatt spontán szűnik. Napokig fennállhat vissza-visszatér, nagyon kellemetlen, de pár hét alatt elmúlik. Ettől függetlenül érdemes allergia-ellenes készítményt használni, hiszen az ilyenkor bevett antihisztaminok segítenek, meggyorsítják a tünetmentesség elérését.

Az okok a rovarcsípéstől, gyógyszermellékhatáson át, háttérben fennálló akut fertőzésen, vegyszerrel, fémmel érintkezésen vagy táplálékallergián keresztül igen széleskörűek lehetnek. Ugyanakkor abban minden irányelv egyetért, hogy a heveny csalánkiütés kivizsgálása nem feltétlen szükséges, sőt alkalomadtán felesleges, szükségtelen lehet! Egyrészt minden ember életében többször előfordulhat, elmúlik, másrészt a kiváltó ok vagy nyilvánvaló vagy a legalaposabb vizsgálatokkal is csak nehezen kideríthető.

Ezzel kapcsolatban korábbi cikkünkre is utalunk.

Pár mondatban a heveny csalánkiütésről (s egy újabb tévhit eloszlatása)

Egészen más a helyzet azonban a krónikus csalánkiütéssel.

Mikor folyamatosan vagy rövid panaszmentes periódusokkal tarkítva heteken át fennállnak a tünetek krónikus csalánkiütésről beszélünk. Megegyezés alapján, a szakirodalom azt az állapotot tekinti krónikusnak, ahol a tünetek 6 hétnél hosszabb ideig állnak fenn.

Ennek hátterében is számtalan ok állhat.

Mielőtt azonban az okokra kitérnénk szeretném bemutatni egy tanulságos eseten keresztül a diagnosztikus kihívást ebben a kórképben.

Esetbemutatás

2023 nyarán találkoztunk rendelésünkön az akkor 25 éves ifjú hölggyel, akinek csalánkiütéses tünetei az év márciusa óta tértek vissza rendszeresen.

Pár héttel korábbi bőrgyógyászati vizsgálatkor is testszerte apró kiütéseket láttak, elmondása szerint korábban száj- és szemhéjduzzanata is volt.

A képet színezte, hogy rendelésünkre érkezésekor tünetei lángoltak, és elmondta, hogy pár napja vírus elleni tablettát szed orvosi javaslatra, mivel lázas volt, fájt a torka. Emellett gyulladáscsökkentő gyógyszert is szedett. Két napja jöttek ki ilyen komolyan tünetei: testszerte mindenütt térképszerű, nagyon viszkető csalánkiütést láttunk. Az elváltozások ötforintosnyi – kétszázforintosnyi nagyságúak voltak, szinte alig volt érintetlen bőrfelület.

A diagnózis bőrgyógyász kollégával egyetértésben egyértelműen krónikus urticari volt.

Páciensünk elmondta, hogy ezelőtt pár hónappal torokszorítás, fulladásérzet miatt két alkalommal is sürgősségire ment, ott mindkétszer szteroid injekciót kapott, tünetmentessé vált, és akkor azt gondolták: megoldódott a probléma. Tünetei azonban pár nap múlva visszatértek. Szteroidot – egyébként nagyon helyesen – hosszú távon nem akart szedni, mert tudta, hogy komoly mellékhatásokkal járhat.

Elindítottuk célzott kivizsgálását és egyidőben allergia-ellenes kezelést is kezdtünk.

Emellett panaszai pár nap után csökkentek és 10 nap múlva lényegében panaszmentessé vált.

A kivizsgálás során szisztámás autoimmun kórképet, belgyógyászati betegséget nem találtunk (Helicobacter fertőzést sem), tesztek során fakátrány és poratka érzékenység igazolódott.

Közben páciensünk elmondta, hogy tapasztalata szerint pálmaolaj tartalmú ételek, energiaitalok is kiváltják tüneteit. Javasoltuk, hogy ezeket, valamint az ultrafeldolgozott ételeket kerülje.

Az év vége felé a kezelést csökkenthettük, majd 2024 tavasz elején el is hagyhattuk. A tavasz-nyár eleje lényegében tünetmentesen telt, ha nagyritkán csalánkiütés is kezdődött egy tabletta bevétele után szűnt.

Majd nyár végén – megfázás miatt szedett, recept nélkül kapható készítmény mellett – tünetei durván fellángoltak. Gyógyszeres kezelésünk megint eredményesen szüntette a panaszokat.

Az év őszén munkahelyet váltott, ugyanis addig olyan helyen dolgozott, ahol padlószőnyeg is volt. Ezekkel az életmódbeli változtatásokkal lényegében panaszmentessé vált, egy alkalommal hajfestés után minimális tünetek léptek fel, de ezek is gyorsan múltak. Ez év elején konzultáltunk utoljára, sportol, sikerült jó pár kilogrammot fogynia is, kerüli a mesterséges ételösszetevőket és a korábban panaszt okozó kozmetikumokat valamint gyógyszereket.

Mint a fenti eset is mutatja

a krónikus csalánkiütés okait gyakran nehéz pontosan azonosítani, többek között azért, mert a tünetek sokszor nem egyetlen külső tényezőhöz köthetők.

Esetünkben is több ok merült fel: gyógyszerek, poratka, ételek, kozmetikumok. A diagnosztika mind a pácinestől, mind a kezelőorvostól türelmet, állhatatosságot, körültekintő gondolkodást kíván. És hogy mik lehetnek még az okok és milyen kezelési lehetőségek vannak? Nos erről lesz szó a következő részben.

Címlapkép: depositphotos.com