Az előző részben leírtam, hogy az ellenőrizetlen gyógyszer és túlzott étrendkiegészítő fogyasztása nem szolgája egészségünket, most pedig – egy sorozat keretében – azt mutatom be, hogy milyen – valóban nélkülözhetetlen – szerepe van a vitaminoknak életünkben. Támpontot szeretnék nyújtani arra vonatkozóan, hogy milyen és mennyi vitamint szedjünk. Hozzátéve ugyanakkor, hogy túlzott fogyasztásuk lehet – bár ezt legfeljebb pénztárcánk bánja – felesleges, de speciális esetben még káros is.
A vitaminok definíció szerint olyan, a test számára nélkülözhetetlen kismolekulájú anyagok, amiket a szervezet önállóan előállítani, szintetizálni nem tud, ezért táplálék formájában kell bejuttatni.
Kezdjük az egyik legfontosabb, de a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert miatt a szívünkhöz biztos legközelebb álló vitaminnal az aszkorbinsavval vagyis a C vitaminnal.
Hiánybetegségét a skorbutot sokáig fertőző betegségnek gyanították, utólag belegondolva nem is jogtalanul. Hiszen mi történik vitaminhiány esetén? Összezárt közösségben egymás után lesznek ugyanolyan tünetei a betegeknek… Pont, mint fertőző betegségek esetén.
Bár a kórképet már Hippokratész is leírta és az Ószövetség is említi, a skorbut rettegett betegség volt évezredeken keresztül. Főleg a zöldség-gyümölcs fogyasztást nélkülöző tengerészeket pusztította, Magellán útja során a legénység fele ebbe halt bele.
A hétéves háborúban a brit flotta tengerészei közül több áldozatot követelt, mint a valós harci cselekmények!
Egyébként érdekesség, hogy a világ első dokumentált-kontrollált klinikai csoportkísérlete is skorbuthoz köthető. Lind skót hajóorvos az 1740-es években skorbutban szenvedő betegeknek speciális diétát kezdett, miután több mint egy tucat matróznál diagnosztizálta a betegség tüneteit. Ekkor a betegeket elkülönítette az egészségesektől, egységesítette étrendjüket. Volt, aki az akkori szokványos terápiát, vagyis hígított kénsavat (igen…), mások almabort, tengervizet (bizony…), ecetet és volt, aki napi 2 narancsot vagy citromot kapott. Néhány beteget az orvostudomány első kontrollcsoportjába sorolt – ők azonos körülmények mellett nem kaptak semmilyen „gyógyszert”.
Persze kiderült, hogy a citrommal és naranccsal etetett betegek állapota drámai módon javult (egyébként az almaborral itatottaké egy kicsit jobb lett), miközben minden más beteg állapota tovább romlott.
Kísérlete lassan terjedt a köztudatban, így csak az 1700-es évek végére tették kötelezővé a brit hajókon a citromlé adagolását. Ennek köszönhetően az 1800-as évektől az angol flotta hajóin nem pusztított a rettegett betegség. Más országok tengerészei között a skorbut sajnos tovább szedte áldozatait, hiszen még a XIX században is élt a tévhit, hogy a skorbut megfelelő higiénével, testgyakorlatokkal és jó kedéllyel legyőzhető… Azt, hogy hiányállapot okozza állatkisérlettel bizonyították 1910 körül.
Szent-Györgyi Albert a hiányzó anyagot keresve az 1920-as években ismeretlen vegyületet talált a mellékvesében, majd 1932-ben igazolta, hogy ez az anyag a keresett C-vitamin. Javaslatára nevezték a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak. Ekkortól tudjuk minden kétséget kizáróan, hogy
a skorbut oka a hiányos táplálkozás, és citrusfélékkel, paprikával, savanyú káposztával (alapvetően zöldséggel, gyümölccsel) és persze C-vitaminnal gyógyítható, megelőzhető.
És hogy mennyi a javasolt mennyiség? Áttekintve a nemzetközi és hazai ajánlásokat
a dózis 75–100 mg közt ingadozik- tehát napi 100 mg bevitele biztos elég a vitaminhiány kialakulásának megelőzésére.
Ez általánosságban igaz, egészséges felnőttre vonatkozó érték. Tudni kell azonban, hogy egyes gyógyszerek (például fogamzásgátlók) szedése, lázas állapot, műtéti beavatkozás, dohányzás, pajzsmirigy betegség, terhesség esetén ennél nagyobb mennyiségre 200-300 mg-ra is szükség lehet.
Gyermekek adagja egyéves kortól fokozatosan nő 30-ról 100 mg-ra.
A gyomor-bélrendszer egyes betegségei rontják a felszívódását, így ilyen betegségben szenvedők konzultáljanak kezelőorvosukkal.
És bár túladagolása lényegében nem lehetséges, napi 1000 mg felett fogyasztani teljesen értelmetlen, mert úgysem szívódik fel, de cserébe gyomorégést, netán nagydózis hosszan tartó használata vesekövet okozhat.
S hogy mennyi zöldséget gyümölcsöt kell fogyasztani, hogy biztosítsuk a bevitelt? Nem is olyan sokat. A napi bevitelt csupán egy narancs (citrom, mandarin, grépfrút), vagy egy darab paprika, netán 100 gramm eper, két kivi vagy pár szem paradicsom is fedezi. A spenót, sóska, brokkoli, káposzta, karfiol mind gazdag vitaminforrások.
Szegény tengerészek, ha ezt tudták volna…
A következő részben pedig a zsírban oldódó vitaminokról (A,D,E,K) lesz szó és azt is megtudjuk, hogy ha sarkvidéki expedíció során jegesmedvét ejtünk el, miért ne együnk a májából.
A hivatkozott tanulmányok a szerzőnél érhetők el.
Fotó: depositphotos.com
