Eljutottunk a vitaminokról szóló trilógia, harmadik egyben befejező részéhez. Az előző részek tartalmából: áttekintettük a zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K) majd a C-vitamint, így ebben a részben a B-vitaminok nagy csoportjáról lesz szó.
Nagy csoport, mert számozás alapján még B12 vitamin is létezik (sőt B17 is létezett), de a valós helyzet az, hogy eredetileg a felfedezés sorrendjében kezdték meg a névadást és a számozást, majd időközben egyes vegyületekről kiderült: nem is vitaminok. Az eredeti beosztást azonban az egyszerűség kedvéért nem változtatták meg, így valójában „csak” nyolc B-vitamin létezik. (Az ajánlások egyébként az egyértelműség kedvéért inkább az egyedi nevek használatát javasolják.)
Ráadásul a B-vitaminok közül a riboflavin (B2), a pantoténsav (B5), és a biotin (B7) hiánya egészségesekben, normál élethelyzetben gyakorlatilag nem fordul elő, túladagolásuk nem lehetséges, néven nevezett hiánybetegségük sincs, így ezekről hosszabban nem értekezünk, pótlásuk rutinból felesleges.
A piridoxin-csoportot felölelő B6 vitamin komoly hiánya szintén ritkán fordul elő (szájszél-, illetve nyelvgyulladást okozhat, esetleg ideggyulladással járhat), de vegetáriánus étrend, alkoholizmus, vesepótló kezelés (dialízis), felszívódási zavar esetén bekövetkezhet. Ilyen esetekben szükséges a pótlása, amit kezelőorvosunk elő is ír.
Marad tehát a B1, B3, B9 és B 12 vitamin. Mindegyikükre jellemző, hogy hiányuk életveszélyes, súlyos kórképekkel jár, ezért jelentőségük a B-vitamin csoporton belül kiemelt.
A tiamin (B1 vitamin) hiánybetegsége a borzalmas idegrendszeri tünetekkel járó és szívelégtelenség miatt halálos beriberi. A niacin (B3 vitamin) hiánybetegsége a pár év alatt kínhalálhoz vezető pellagra. Folsav (B9 vitamin) és kobalamin (B12 vitamin) nélkül súlyos vérszegénység alakul ki, az utóbbit nevezi a magyar orvoslás – szépirodalmi igényt is kielégítő néven – vészes vérszegénységnek. De folsav hiányában magzati elváltozások is kialakulnak, a B12 hiánya pedig idegrendszeri tünetekben is megnyilvánul.
A beriberi vagyis a tiamin (B1 vitamin) hiánya a Távol-Keleten már Kr. e pár száz évvel leírt betegség volt, de persze összefüggéseiben csak a XX. században vált érthetővé. Ez az a betegség, amely járványszerűn terjedt paradox módon a módosabb, hántolt rizst fogyasztó népességben (ugyanis a rizshéj magas dózisban tartalmazza). Jelenleg alkoholbetegség, krónikus hasmenés, felszívódási zavarok esetén fordulhat elő.
Hosszan tartó hiánya esetén szívelégtelenség, hasmenés, szellemi leépülés, idegrendszeri tünetek fordulnak elő. Ugyanakkor nagyon sok élelmiszer tartalmazza (teljesség igénye nélkül: gabona, tej, bab, borsó, lencse, karfiol, déligyümölcsök, krumpli, rizs, mák) így hiányállapot manapság csak extrém egyoldalú diéta esetén vagy a fenti kórképekben fordul elő. Ilyenkor gondoskodni kell külső bevitelről.
A niacin (B3 vitamin) összesen ötvenféle kémiai folyamatban vesz részt.
Hal és húsok mellett tej és tejtermékek, tojás, csonthéjasok is tartalmaznak elegendő mennyiséget, tehát egészséges táplálkozás mellett pótlására nincs szükség. Hiánya azonban túlzott alkoholfogyasztás vagy szélsőséges vegetáriánus étrend mellett előfordulhat.
Ennek végállapota a durva bőrtünetekkel, hasmenéssel, majd elbutulással járó pellagra nevezetű kórkép, ami szerencsére manapság már rendkívül ritka, bár sajnos, Afrika egyes részein még előfordul.
Ugyanakkor nagyobb dózis niacin bevétele kellemetlen mellékhatásokkal járhat, ezek: arcpír, viszketés, száraz bőr, gyomorégés, aritmia. Az arcpír, viszketés és hányinger már 100-200 mg-os dózis bevételénél is előfordulhat, így saját ötlettől vezérelve ne kezdjük szedni.
Pellagra (B3 vitaminhiány) okozta bőrtünetek:
A folsav (B9) és kobalamin (B12) hiánya idegrendszeri tünetek mellett úgynevezett megaloblasztos vérszegénység képében jelentkezik. Ez az a vérszegénység, amikor a vörösvértestek az átlagosnál nagyobbak és még számuk is csökkent. Gondos orvos már a vérképre pillantva meg tudja mondani, ha ilyen hiányállapot gyanúja felmerül.
Sok folsavat tartalmaz a spenót, kelkáposzta, lencse, csirkemáj, gabonafélék, saláták, általában a tavaszi zöldek, a burgonya, a legtöbb gyümölcs, tej, tojás, marhahús, vadhús, lazac.
B12 vitamint ellenben a növények egyáltalán nem tartalmaznak, gazdag táplálékforrás a húsok, halak, tojás, élesztő, tej és tejtermékek.
Vegetáriánus, de különösen vegán étrend mellett hiánya kialakul, ilyenkor pótolni kell, ahogy terhesség és szoptatás esetén a fokozott szükséglet miatt gondoskodni kell a megfelelő mennyiségről.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy B-vitamin pótlására rutinszerűen nincs szükség, de terhesség és anyatejes táplálás esetén pótlás szükséges, ahogy bizonyos betegségek esetében is. Emiatt kérjük ki kezelőorvosunk véleményét.
És itt jegyezzük meg, hogy a sörélesztő az összes B-vitamint bőségesen tartalmazza…
A hivatkozott tanulmányok a szerzőnél érhetők el.
Borítókép: Az egészséges étkezéssel biztosítható a vitaminbevitel – Fotó: Freepik.com
