Az elmúlt téli és a zajló kora tavaszi időszak járványhelyzete arra késztet, hogy rövid kitekintést adjak a majd mindenki által tapasztalt tényről: ebben a szezonban a légúti fertőzések sokkal több embert érintenek, hosszabb ideig tartanak és bizony komolyabb tünetekkel is járnak, mint azt az elmúlt évtizedekben megszokhattuk.
Ezt a tényt a statisztika is alátámasztja: az elmúlt 10 évben csak egyszer volt ennél komolyabb influenzajárvány hazánkban.
Ennek számos, ha úgy tetszik rendszerszintű okát lehet azonosítani.
- Életmódváltozás (hálózat változás)
- Általános felmelegedés
- Környezetszennyezés, dohányzás
- COVID járvány utáni helyzet
A világ megváltozott.
Sokkal több emberrel kerülünk kapcsolatba, mint az egy-két generációval ezelőtt születettek, vagy akár mi magunk pár évtizeddel ezelőtt.
Az, hogy száz éve sokan élték le úgy az életüket, hogy falujukat és közvetlen környezetüket alig hagyták el, szociológiai tény. Most utazunk országon belül és kívül, tömött villamosra szállunk, bevásárlóközpontokban forgolódunk sok száz más emberrel egyetemben.
Hazánk is egyre kedveltebb idegenforgalmi célpont. 2024-ben 18 millió külföldi érkezett legalább két napra hazánkba és a belföldi turizmus is kiemelkedő évet produkált. Ezek a számok az évek alatt fokozatosan nőnek, jelenleg dupla annyian jönnek hazánkba, mint a 2000-es évek elején. Nehogy valaki azt gondolja, hogy ennek nem örülünk. Dehogynem. Nemzetgazdasági szempontból remek hír a turizmus robbanásszerű felfutása, csak tényként rögzítjük, hogy bizony több emberrel kerülünk kapcsolatba.
Magyarország átlaghőmérséklete vagyis évi középhőmérséklete az elmúlt 120 évben fokozatosan emelkedett, azonban az emelkedés mértéke 1980 után vált igazán drámaivá. A 80-as évek eleje óta 1,7 C-kal nőtt az átlaghőmérséklet! Míg 1900 és 1980 közt összesen három (!) olyan év volt mikor az átlaghőmérséklet 12 C felett volt. 2006 óta ez minden évben így van, s gyakorivá váltak a 13 C feletti értékek, sőt előfordul 14 C feletti átlag is. Mit jelent ez a mi szempontunkból? A nyári kánikula mellett azt, hogy
hiányoznak a mínuszok. A hosszabb hideg periódusok ugyanis pusztítják a kórokozókat, most pedig fagyok hiányában vígan tenyésznek.
A légúti fertőzések szempontjából kiemelt jelentősége van a levegő minőségének. Ezt is befolyásolja az időjárásváltozással járó globális felmelegedés, hiszen hiányzik a hideg, szeles levegő okozta tisztító hatás, de legalább ennyire befolyásoló tényező a dohányzás káros hatása is. Ahogy Márai Sándor írta a Füves könyvben: „Ha dohányzom, ne várjam hogy gyorsan meggyógyuljon a hörghurutom.”
Az elmúlt években zajló COVID járvány paradox módon szintén hozzájárul a mostani helyzethez.
Egyrészt a koronavírus háttérbe szorította a hagyományos kórokozókat, másrészt a védőintézkedések, a maszkhasználat elterjedése értelemszerűn gátolta más légúti kórokozók fertőzőképességét is. Most pedig a COVID visszaszorulásával újra és még erősebben támadnak.
És a rossz hír, hogy a világban zajló fent részletezett folyamatok miatt a jövőben is komolyabb járványokkal kell számolnunk.
Ugyanakkor tudni kell, hogy a kór terjedését számos tényező befolyásolja
A betegség terjedését befolyásolja a lakosság egészségi állapota, a társadalom magatartása, a védőoltás rendelkezésre állása, annak elfogadottsága.
Ezért megvannak a lehetőségek, hogy tegyünk az egészségünkért
Bármennyire is közhelyszerűnek hat a kézhigiénia még a XXI században is érvényes. Magyarul mossunk kezet… ! Tartsuk be a köhögés, tüsszentés esetén mástól is elvárható viselkedést! És persze az is evidens kellene, hogy legyen, miszerint tünet esetén ne menjünk közösségbe. Csökkentsük a dohányzást, légúti megbetegedés esetén meg különösen fogadjuk meg ezt a tanácsot. Figyeljünk a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra!
Utalunk: https://civilek.info/par-mondatban-az-egeszseges-taplalkozasrol-orvosi-szemmel
Pár mondatban az egészséges táplálkozásról, orvosi szemmel 2. rész
WHO javaslata a légzőszervi kórokozók elkerülésére:
- Gyakori kézmosás szappannal és/vagy alkohol alapú kéztisztítóval
- A száj és az orr eltakarása a könyökkel vagy szövettel, ha valaki köhög vagy tüsszent
- A szem, az orr és a száj érintésének elkerülése, ha a kéz nem tiszta
- Kerülni kell a szoros érintkezést a betegekkel
- Kerülni kell az edények, poharak, ágyneműk és egyéb háztartási cikkek megosztását a betegekkel
- Tisztítani és fertőtleníteni kell azokat a felületeket, amelyeket gyakran megérintenek az emberek
- Ha beteg valaki, akkor maradjon otthon és ne menjen a munkahelyére, az iskolába és nyilvános területekre
És azt is tudni érdemes, hogy megelőzés szempontjából az influenza és a COVID ellen is rendelkezésre áll védőoltás.
Minden évben érdemes az influenza ellen beoltatni magunkat,
hazánkban ez a háziorvosunknál kérhető. Sőt hazánkban már elérhető a respiratory syncytial virus (RSV) elleni oltóanyag is, amellyel a várandósokat beoltva biztosítható a védelem a csecsemő 6 hónapos koráig.
Tehát, hogy jövőre ne ilyen védtelenül álljunk a téli fertőzésekkel szemben, oltassuk be magunkat, ha közösségben (főleg tömegközlekedési eszközön, egészségügyi intézményekben) vagyunk nyugodtan vegyünk maszkot, rendszeresen mossunk kezet és csökkentsük a dohányzást!
A hivatkozott tanulmányok a szerzőnél érhetők el.
Szerző: Dr. Temesszentandrási György
Címlapkép: depositphotos.com
