2024 nyarán új politikai erő jelent meg az Európai Parlamentben: megalakult a Patrióták Európáért frakció. A csoport létrejötte jelentős figyelmet keltett, hiszen több markánsan jobboldali, nemzeti elkötelezettségű párt egyesítette erőit – köztük a francia Nemzeti Tömörülés, az olasz Liga párt és a magyar Fidesz.

A kérdés rögtön adódik: vajon mennyire egységesek ezek a szuverenista pártok például az olyan kényes ügyekben, mint az európai energiapolitika és a klímavédelem?

Közös alap: a nemzeti szuverenitás védelme

A Patrióták frakciója saját dokumentumaiban is hangsúlyozza, hogy elsődleges célja a nemzeti érdekek megőrzése a „brüsszeli centralizmussal” szemben. Ez az alapállás szinte minden kérdésben meghatározza a hozzáállásukat. A migrációtól kezdve más társadalmi ügyeken át egészen az energiapolitikáig közös nevező, hogy nem akarják, hogy az EU bürokráciája ráerőltesse központi akaratát a tagállamokra. Az energiával és klímapolitikával kapcsolatban ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a Patrióták szkeptikusan tekintenek az EU Zöld Megállapodására, amit az Európai Bizottság még 2019-ben mutatott be. Szerintük a nem felelős és nem reális klímacélok veszélyeztetik a gazdasági versenyképességet, és aránytalan terhet rónak az iparra, valamint a fogyasztókra, az európai családokra.

Ha végignézzük a frakció tagpártjait, akkor azt látjuk, hogy bár különböző országokból érkeznek, a klímapolitikáról nagyon hasonlóan gondolkodnak. Franciaországban Marine Le Pen említett pártja, Olaszországban a Liga, Magyarországon a Fidesz mind ugyanazt hangsúlyozza: az országoknak maguknak kell dönteniük arról, milyen energiamixet alkalmaznak. Egyesek az atomenergiára építenének, mások inkább a hagyományos fosszilis energiahordozókat tartanák meg, de közös a bizalmatlanságuk az EU központi, „mindenkire egységesen érvényes” szabályaival szemben.

Röviden: nem az ellen van kifogásuk, hogy legyen zöld átállás, hanem az ellen, hogy ennek menetét Brüsszel diktálja. A Patrióták sokkal inkább a fokozatosságot, és a nemzeti sajátosságok figyelembevételét szorgalmazzák.

Például a Nemzeti Tömörülés képviseletében egy 2022-es politikai workshopon a következő érv hangzott el: „A nukleáris energia fő erénye, hogy szinte teljesen szén-dioxid-mentes.” De ugyanitt a nemzeti önellátás szempontjait is kiemelték: „A jövő energiamixének középpontjában kell állnia, hogy Franciaországban energiát termeljünk és exportálhassunk.” Hasonló példa Orbán Viktor miniszterelnök régóta konzekvensen képviselt megközelítése, amely szerint: „Nagy mennyiségű elektromos áram olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát előállítására a nukleáris úton előállított elektromos áram alkalmas” – ezt a gondolatát a magyar kormányfő 2024 elején Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján fejtette ki.

A Patrióták kulcsszerepe a 2040-es klímastratégia előkészítésében

Az Európai Unió az elmúlt években egyre szigorúbb szabályokat és célkitűzéseket fogalmazott meg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. A 2030-as célok után most már a 2040-es klímapolitikai tervek is terítéken vannak.

A Patrióták frakciója viszont világossá tette: nem támogatja, hogy az egyes lépések túl gyorsan vagy túl radikálisan kerüljenek bevezetésre.

A frakció a 2024-es megalakulása után rövid időn belül komoly pozíciókat szerzett az Európai Parlamentben: így az ő kezükben van a vezető szerep a klímatárgyalások előkészítésében, miután megszerezték a 2040-es klímacél kapcsán az EP jelentéstevői szerepét, valamint a Patrióták Európáért frakció lett hivatalosan az, aki vezető tárgyalónak számít az EP részéről a 2040-es klímacélról folytatott tárgyalásokon. Ezt azt jelenti, hogy a Patrióták felelnek az Európai Parlament hivatalos állásfoglalásának megírásáért és ők irányítják a tárgyalások ütemezését az uniós tagországokkal. Ezáltal nagy befolyással bírnak majd arra, hogy milyen irányba halad az EU klímastratégiája. Ennek lényege, hogy inkább lassítanák és puhítanák a zöld átállás ütemét, nem pedig gyorsítanák.

A Patrióták népszerű megközelítést képviselnek

Az utóbbi években sok európai országban erősödött a lakossági elégedetlenség az energiaárak brutális emelkedése miatt. A háború, az infláció és az energiaellátás bizonytalansága miatt sokan úgy érzik, hogy a zöld átállás túl nagy terhet jelent számukra. A Patrióták álláspontjára – amely szerint ma létezik „egy technokrata EU-elit dominanciája, amely semmibe veszi sok hétköznapi ember aggodalmait” – ezért könnyen rezonál az európai választópolgárok jelentős része.

Érdekes módon a Patrióták Európáért frakción belül ezen a területen továbbra sem látszanak komoly törésvonalak – az energiapolitikát tekintve meglepően egységes a kép. A közös nevező az, hogy a klímapolitikai terheket mérsékelni kell, és a tagállamok kezében kell hagyni a döntést.

Mindez jól mutatja, hogy a Patrióták Európáért frakció nem csupán egy újabb politikai szövetség az Európai Parlamentben, hanem olyan cselekvő erő, amely már most képes befolyásolni az EU jövőjét. Az energia- és klímapolitikában a tagpártok szinte egyhangúlag képviselnek egy olyan irányvonalat, amely visszafogná a Brüsszelből érkező radikális, és éppen ezért fenntarthatatlan zöld törekvéseket. Bár sokan bírálják őket amiatt, hogy „fékezik” a klímavédelmet, támogatottságuk azt mutatja: az európai társadalmak egyre nagyobb részének vonzó az a politika, amely a nemzeti érdekeket és a gazdasági realitásokat helyezi előtérbe, nem emelné többszörösére a családok és vállalkozások áram- és gázszámláit, vagyis megóvná az uniós háztartások szociális biztonságát a radikálisan eltúlzott és felelőtlen klímapolitikával szemben.

Atomenergia mint kiút

A Patrióták frakciójában több meghatározó erő – így az Orbán Viktor vezette Fidesz Magyarországon, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése Franciaországban, vagy Matteo Salvini Ligája Olaszországban – az atomenergiát tartja a jövő egyik legfontosabb energiaforrásának. Szerintük az atomerőművek jól biztosítják az olcsó, stabil és szén-dioxid-mentes áramot, ami egyaránt szolgálja a gazdasági versenyképességet és a klímacélokat.

Brüsszelben viszont évekig vita tárgya volt, hogy „zöldnek” számít-e az atomenergia:

Németország például bezárta atomerőműveit, míg Franciaország és Kelet-Közép-Európa több országa inkább támogatja azokat. Ma Franciaországban a működő atomerőművi reaktorok száma 57, és a nukleáris energia aránya mintegy 70 százalék az áramtermelésben. Hazánkban ez az arány 44-47 százalék körül alakult az elmúlt években a Statista és az Euracoal – Hungary country profile adatai szerint, Szlovákiában ugyancsak jelentős, 52-55 százalék körüli az atomenergia részaránya, Bulgáriában pedig 40-42 százalék.

Borítókép forrása:  Facebook / Hölvényi György