Hogyan jutott csődközeli helyzetbe Budapest? – a Faktum megvizsgálta.
Régóta emlegetik, hogy a főváros gazdálkodása pengeélen táncol. Május 29-én úgy tűnt, eljött az igazság pillanata, amikor a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról. Az önkormányzat végül megkapta a bíróságtól az azonnali jogvédelmet, így a kincstár visszautalta a 2025. május, június, július és augusztus hónapra vonatkozó szolidaritási hozzájárulás jogcímén levont összegeket – olvasható abban az elemzésben, amelyet a Faktum tényellenőrző portál tett közzé.
Az elemzés emlékeztet: a bírósági döntéssel szemben a kormány fellebbezett, szakértők szerint a főváros ezzel csak időt nyert, előbb-utóbb szembe kell néznie a realitásokkal. Ennek elősegítésére a kormány felkérésére Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) volt elnöke fogja átvilágítani a főváros gazdálkodását.
Az elemzés azt igyekszik megvilágítani, milyen okok vezettek oda, hogy lassan Budapest működőképessége a tét.
Budapest pénzügyi válsága nem hirtelen keletkezett katasztrófa, hanem egy évek óta zajló folyamat szükségszerű végpontja, hangsúlyozza az elemzés.
A főváros jelenlegi működésképtelensége, a tartalékok teljes eltűnése, a folyószámlahitelekre alapozott napi üzem és a Kincstár által végrehajtott 10,2 milliárd forintos inkasszó nem külső támadás eredménye, hanem belső döntések és hibák sorozatának következménye. A városvezetés az elmúlt hat évben következetesen olyan gazdálkodási stratégiát választott, amelyben a politikai üzenet és a szimbolikus gesztusok megelőzték a pénzügyi fegyelmet. A következmények mára világosak, és aligha kerülhetők el kommunikációs manőverekkel – hangsúlyozza a Faktum, amely emlékeztet:
2019 őszén, amikor a főváros irányítását Karácsony Gergely vette át, Budapest pénzügyi helyzete stabil volt.
„A Tarlós István vezette városvezetés 214 milliárd forintnyi pénzügyi tartalékot hagyott hátra, amely készpénzben, állampapírokban és értékpapírokban állt rendelkezésre. Ez a tartalék elegendő lett volna ahhoz, hogy a város több éven keresztül biztosítson működési biztonságot még kedvezőtlenebb gazdasági környezetben is. Azóta eltelt hat év, és mára semmi nem maradt ebből az örökségből. A főváros likviditása kimerült, a napi működés fenntartását folyószámlahitelek fedezik, a tartalékalap nullára csökkent, és a városvezetés már a közszolgáltatások fenntartását is veszélyeztető lépésekre kényszerül. A kérdés, hogyan történhetett mindez, a válasz pedig – bármilyen kellemetlen is – nem a külső körülményekben, hanem a belső döntésekben keresendő” – áll az elemzésben.
A 2025-ös költségvetés már önmagában figyelmeztető jele volt annak, hogy a főváros vezetése elszakadt a realitásoktól.
A dokumentumból eleve hiányzott 51 milliárd forintosnyi kiadás, mivel a törvényileg előírt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulásnak csupán egy részét, mintegy 38 milliárdot terveztek be. A városvezetés arra alapozott, hogy a fennmaradó részt vagy bírósági úton sikerül megtámadni, vagy politikai eszközökkel el lehet kerülni annak befizetését. Ez nemcsak kockázatos, de felelőtlen pénzügyi stratégia is volt. Amikor a Kincstár jogszerűen végrehajtotta az inkasszót, a városvezetés meglepetésként kezelte a helyzetet, holott maga idézte elő azt. A költségvetési fegyelem feladásával, a politikai kockázatvállalás elsőbbségével a város irányítása olyan útra lépett, amely elkerülhetetlenül pénzügyi összeomláshoz vezetett, mutat rá a Faktum.
„A politikai konfrontáció nemcsak a költségvetés szintjén, hanem a kommunikációban és a városvezetési gyakorlatban is állandó tényezővé vált. A kormányzattal való együttműködés helyett a főváros rendre politikai támadást látott minden, pénzügyi vonatkozású döntés mögött, miközben saját költekezését nem vizsgálta felül.
A „kivéreztetés” narratívája jól működött sajtónyilatkozatokban, de közben a fővárosi cégek működése akadozni kezdett, a közlekedési vállalat pénzügyi egyensúlya megbillent, és a kötelező szolgáltatások színvonala is csökkenni kezdett. A BKV finanszírozása hónapról hónapra egyre problémásabbá vált, a karbantartások elmaradtak, a parkfenntartási és a közvilágítási kiadások visszavágása is napirendre került. A fővárosi közszolgáltató cégek működése régóta önálló birodalomként zajlik, gyakran minimális kontroll mellett. A BKK, a FŐTÁV, az FKF, a Főkert vagy éppen a Budapest Brand struktúrái párhuzamosan, átláthatatlanul működnek, a pénzügyi beszámolók rendre késnek, és a vezető pozíciókba kinevezett emberek politikai lojalitás alapján kerültek a helyükre. Ahelyett, hogy a város konszolidált pénzügyeinek alappillérei lennének, ezek a cégek sokszor inkább nyelik a forrásokat”.
A Faktum szerint a felelőtlen gazdálkodás leglátványosabb példája azonban kétségtelenül a Rákosrendezői beruházás.
„A projekt mögötti elképzelés grandiózus, a probléma csupán a pénzügyi háttér hiánya. (…) A főváros tehát egy olyan projekt finanszírozásába kezdett bele, amely nem hoz közvetlen bevételt, viszont azonnal jelentős kiadásokat generál. A döntés időzítése különösen érthetetlen akkor, amikor a napi működésre sincs elég forrás. A városvezetés gazdasági stratégiáját tehát nem a hosszú távú fenntarthatóság, hanem a rövid távú politikai haszonszerzés logikája határozta meg” – szögezi le az elemzés.
A Faktum összegzése szerint a forrásokat elnyelte a politikai ambíció, és a város eljátszotta azt az esélyét, amit kevés európai metropolisz tudhatott magának.
„Budapest ma nem csupán pénzügyi válságban van – bizalmi válságban is. A közszolgáltatásokban részt vevő polgárok, a partnerek, az állami szereplők és a befektetők egyaránt azt látják, hogy a város nem tudja garantálni kötelezettségei teljesítését. Ez a helyzet nem fenntartható. A főváros súlya és jelentősége az ország egészére befolyást gyakorol – de ennek megfelelően különleges felelőssége is van. A következő hónapok döntik el, hogy a politikai haszonszerzés vagy a pénzügyi racionalitás kerekedik felül. Egy biztos: a számlát valakinek ki kell fizetnie” – zárul az elemzés.
Borítókép: Karácsonyék elúsztatták a főváros költségvetését
Forrás: Facebook/Karácsony Gergely
