A magyarokon kívül már a franciák, németek is elzárkóznak, de még az ukránok körében sincs egyetértés.
Megtorpant Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozásának terve, miután több tagállam határozottan elutasította az Európai Bizottság úgynevezett „fordított bővítés” koncepcióját egy brüsszeli egyeztetésen. Volodimir Zelenszkij eltökélt, már jövőre az Európai Unió tagjává tenné Ukrajnát. Ez a lépés azonban Európát is belehúzná a háborúba.
A geopolitikai nyomás és az orosz–ukrán háború körüli béketárgyalások kényszerpályára állították az Európai Uniót. Brüsszel most a bővítési folyamat radikális átalakításán dolgozik, hogy felgyorsítsa a tagjelölt országok integrációját. Horvátország 2013-as csatlakozása óta egyetlen állam sem lépte át az EU magas küszöbét, a jelenlegi rendszer pedig túl lassúnak tűnik. Csakhogy alig van tagállam, amely támogatja a gyorsított tagfelvétel ötletét – a rozsaszín szemüveget ezúttal Párizs és Berlin is elhagyta. Az Európai Bizottság egyfajta „félutas” tagsági modellt vázolt fel a nemzeti kormányoknak. Ez lehetővé tenné Ukrajna és más tagjelöltek számára a belépést még a reformok (értsd: vétójog felszámolása) teljes befejezése előtt. A javaslat szerint az új tagok kezdetben nem rendelkeznének vétójoggal, és nem integrálódnának azonnal a közös piac minden szegmensébe.
Ukrajna csatlakozása mégsem lesz olyan gyors, mint Zelenszkij és a háborúpárti erők szeretnék?
A javaslat lényege az lett volna, hogy Ukrajna már a teljes jogú tagság előtt csatlakozzon az Európai Unióhoz, miközben a tagsághoz szükséges feltételeket csak később, fokozatosan teljesítené. A tervet azonban több uniós főváros már a találkozó előtt is bírálta, így a diplomaták szerint gyakorlatilag lekerült a napirendről, írja a Politico.
A brüsszeli vacsorán Ursula von der Leyen kabinetfőnöke, Björn Seibert ismertette a bizottsági elképzelést, a fogadtatás azonban hűvös volt. A tagállamok képviselői világossá tették: ragaszkodnak a hagyományos, érdemeken alapuló csatlakozási folyamathoz.
Több tagállam szerint a modell jogilag aggályos, mivel az alapszerződések értelmében minden tagállamnak egyenlőnek kell lennie. Friedrich Merz német kancellár és a francia vezetés is inkább a feltételek szigorú betartását hangsúlyozza a gyorsítás helyett.
Egy diplomata szerint a javaslat „hamis reményeket” keltett Kijevben, ezért most egyértelművé kell tenni, hogy a gyorsított modell jelenlegi formájában nem megvalósítható. Az ügy újabb nehézséget jelent Ukrajna számára, miközben az EU-ban egy másik vita is zajlik: Budapest és Brüsszel között továbbra sem született megállapodás a mintegy 90 milliárd eurós ukrán hitelcsomagról.
Ukrajnában is megosztott a politikai elit a 2027-es csatlakozási céldátummal kapcsolatban. Volodimir Zelenszkij elnök sürgetné a folyamatot, de az ellenzék szerint felelőtlenség irreális ígéretekkel hitegetni a lakosságot. Ivanna Klimpus-Cincadze parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy a „korlátozott tagság” veszélyes lehet. Félő, hogy a reformlendület alábbhagy, ha az ország félkész állapotban ragad az unió előszobájában.
A bővítés sorsa továbbra is bizonytalan a nemzeti vétók miatt. Bulgária Észak-Macedóniát, Magyarország pedig Ukrajna előrehaladását hátráltatja jelenleg. Bár Moldova, Albánia és Szerbia is nyitott lenne a gyorsabb útra, a nagy tagállamok óvatossága egyelőre gátat szab a brüsszeli reformterveknek. Az EU-nak úgy kellene megújulnia, hogy közben megőrzi belső stabilitását és egységét is.
A március 19-i uniós csúcs előkészítő dokumentumai szerint a tagállami vezetők várhatóan ismét megerősítik: a bővítés továbbra is a hagyományos, feltételek teljesítésén alapuló eljárás szerint történhet. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna gyors uniós csatlakozásának esélye egyelőre jelentősen csökkent.
Ukrajna gyorsítana
A brüsszeli diplomaták álláspontja komoly akadályt jelenthet a kijevi vezetés számára, amely a háborús helyzetre hivatkozva sürgeti a mielőbbi integrációt. Ezzel viszont egész Európát bevonnák a vérontásba.
Zelenszkij a minap bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan készen áll minden tárgyalási klaszter megnyitására, hogy 2027-re az unió tagja lehessen.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy egyes uniós országok még mindig blokkolják a folyamatot, ezért fontosnak tartaná a csatlakozás fix dátumának rögzítését az orosz–ukrán béketervben.
Címlapkép: Volodimir Zelenszkij – Fotó: X/@ZelenskyyUa