A példátlan külföldi beavatkozás a magyar választásokba, a Brüsszel által támogatott ukrán állam titkosszolgálati akciói hazánk ellen mind azt a végső célt szolgálják, hogy Magyarországot egyszer s mindenkorra alárendeljék a birodalmi érdekeknek, aminek egy irányítható Tisza-kormány lehet a biztosítéka – mondta Kövér ­László a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Az Országgyűlés elnöke a húsvét kapcsán többek között azt emelte ki: a feltámadás ünnepén emlékeznünk kell arra, hogy a legkiélezettebb helyzetben sem sodródhatunk át a Jézus balja felőli oldalra.

– A 2022-es országgyűlési választás után kiderült, hogy az ellenzéki kampányt külföldről finanszírozták, jórészt a Soros Györgyhöz köthető hálózat. Most ugyanez ismétlődik, de sokkal nagyobb összegekkel és szélesebb eszköztárral, hiszen már az ukránok is beavatkoznak a Tisza Párt oldalán. A korábbi akciósorozat büntetlen maradt, és most is tehetetlennek látszik a magyar állam. Mi az oka ennek?

– A kritikát értem és el is fogadom. Valóban nem voltunk elég erélyesek, különösen az Európai Unióval folytatott küzdelmeinkben, hogy kivívjuk magunknak a jogot egy olyan szabályozás kialakítására az alkotmányos rendünk biztosítására, amely valódi szankciókkal is véd. Megelégedtünk azzal, hogy erkölcsi, politikai értelemben megbélyegezzük azokat, akik hajlandók ­pénzért elárulni a saját hazájukat. A jövőre nézve ez nemcsak fideszes nézőpontból tarthatatlan, hanem mindenki számára az kell hogy legyen, aki egyáltalán a hazájának tekinti Magyarországot.

Mert lehet 2026-ban, 2030-ban vagy bármikor bármilyen összetételű kormány, nem hiszem, hogy szívesen vállalnák az ország vezetésének a felelősségét úgy, hogy közben

ki-be járnak Magyarországon mindenféle külföldi ügynökök, aranyfurgonok azzal a céllal, hogy az eszközök széles tárházát bevetve próbálják aláásni a mindenkori kormány legitimitását.

Mert senkinek ne legyen illúziója, aki most kárörvendően nézi, hogy mi zajlik a Fidesz–KDNP kormányával szemben, ugyanez megismétlődhet a jövőben is. A végső cél az ország alárendelése egyszer s mindenkorra, aminek csak egy gyenge kormány lehet a biztosítéka.

– Az első Orbán-kormány idején tárca nélküli miniszterként irányította a nemzetbiztonsági szolgálatokat, ezért nyilván más szemmel nézi azt a jelenséget, hogy ennyire nyíltan beavatkozik egy idegen állam titkos­szolgálata a magyar belpolitikába. Mi zajlik itt valójában?

– Valószínűleg a legtöbb országban – különösen, ahol fontos külföldi érdekeltségek is jelen vannak – más országok titkosszolgálatai is megtalálhatók. Szerencsésebb esetben puszta megfigyelőként, rosszabb esetben operatív akciók szervezőiként, valamilyen befolyásolás érdekében. Ennél is rosszabb esetben pedig olyan cselekedetekre is rávehetik az adott ország polgárait, amelyeket egyébként a büntető törvénykönyv szigorúan szankcionál. Nemcsak az ukrán titkosszolgálat működik Magyarországon, mások is itt vannak, úgymond szövetséges államok hírszerzői is.

Emlékeztetnék Angela Merkel kancellár asszony telefonjának a lehallgatására, amelyet az amerikai szolgálatok a dánok közreműködésével intéztek. Láthatjuk, hogy még a szövetségesek között is elég bonyolult ez a viszonyrendszer, nem beszélve az Európai Unión vagy a NATO-n kívüli államokról.

– Most azonban egy eddig példátlan akciósorozat zajlik, amellyel az ukrán államgépezet a Tisza kampányát támogatja: milliárdok érkeznek Zelenszkijéktől feketén Magyar Péterékhez. Mit tud ezzel kezdeni a kormány, illetve a Fidesz?

– A nemzetbiztonsági szervezetek, a nyomozó hatóságok teszik, ami a dolguk, a kormány pedig a nyilvánosság elé tárja, amit lehet. A külföldről finanszírozott sajtó szerecsenmosdatást folytat, ha már el nem tudja hallgatni a botrányt. A végén pedig az igazságszolgáltatásnak kell kimondania:

létezik a politikai küzdelmek feletti államérdek, amit megtámadni bűncselekmény.

A választáshoz közeledve az idegen titkosszolgálatok átléptek olyan határokat, amiket korábban betartottak. Nekünk pedig muszáj tájékoztatnunk a magyar választókat, hogy a saját szuverén és demokratikus döntéseinkbe milyen külső erők próbálnak manipulatív módon beavatkozni, illetve milyen belső erők kínálkoznak fel ehhez közreműködőként – pénzért, egyéb előnyökért cserébe, vagy a hatalomért, aminek esetleges megszerzését követően persze le kellene róni a tartozást.

– Egyáltalán volt már példa hasonlóra a történelmünkben?

– 1918 óta bizonyosan nem. Magyar Péter ugyan csak ellenzéki szereplője a politikai életnek, ezért nem vethető össze a XX. század főbűnöseivel, de ha a legnagyobb hazaárulók, Károlyi Mihály, Kun Béla, Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás országvesztő tevékenységét nézzük, akkor van egy fontos különbség köztük és a Tisza-vezér között. Természetesen semmiképpen nem írható a nevezettek mentségére, de mégis egy megemlítendő szempont, hogy ők hittek abban a sok szörnyűségben, amit hirdettek és cselekedtek. Magyar Péter viszont az égvilágon semmiben nem hisz. Ő az a meggyőződés nélküli ember, akit a szimpla bosszúvágy vezérel, és ebből nem is tud titkot csinálni, mert nem képes uralkodni magán.

– Arra viszont bizonyosan nem volt még példa, hogy egy újságíró, nevezetesen Panyi Szabolcs hirtelen előhúz a fiókból egy idegen titkosszolgálat által készített miniszteri lehallgatási jegyzőkönyvet és szemrebbenés nélkül publikálja.

– Ennek az úgynevezett baloldali értelmiségnek a romlottságára az elmúlt három évtizedben személyes tapasztalatból ezer és ezer példát tudnék mondani. De Panyi Szabolcs nem tekinthető újságírónak, legfeljebb egy pitiáner bűnözőnek, aki szemlátomást nagyon megtisztelve érzi magát, hogy belebújhatott valamelyik nyugat-európai titkosszolgálat alsóbb szintű vezetőjének a hátsó felébe.

– A nyilvánosságban mégis felfordulást tud okozni…

– Nem is Panyi személye és kvalitásai a lényegesek, hanem a károkozás mértéke, ezért ennek a választások végeredményétől függetlenül megálljt kell parancsolni, mert

ha nem tesszük, akkor Magyarország egy banánköztársaság szintjére süllyed.

Az ilyen típusú emberek, mint Panyi, egy banánköztársaságban állami megbízatást kapnak jutalmul – amint azt ő maga vetítette előre az Orbán Anitával kialakított baráti kapcsolatáról szólva egy esetleges Tisza-kormány megalakulása esetére –, egy szuverén jogállamban viszont börtönévekben mérik az „ellenszolgáltatást”.

– Mi a garancia arra, hogy ha egy újabb Orbán-kormány alakul április 12. után, annak sikerül-e az eddigiek­nél nagyobb ellenállást kifejteni és visszaverni a külső beavatkozásokat?

– Nekem az unióval kapcsolatban korábban sem volt olyan illúzióm, hogy jóhiszemű féllel tárgyalunk, akikkel ha kompromisszumra tudunk jutni, akkor be is tartják a megállapodásokat. Minden nyomásgyakorlás a mi politikai mozgásterünk szűkítésére irányult, és a végén eljutottak oda, hogy már nyíltan egy unión kívüli országgal – Ukrajnával – is hajlandók szövetkezni egy EU-s tagállam kormányának eltávolítása érdekében. Magyar Péter európai parlamenti fellépése óta az Ursula von der Leyen, Manfred Weber, Friedrich Merz alkotta birodalmi trojka nem csinál titkot abból, hogy gyakorlatilag puccsra készítik fel a kiválasztottjukat és a Tisza Pártot. Ezért meggyőződésem, hogy eljutottunk a falig, nincs hova hátrálnunk. Eddig is a határmezsgyén mozogtunk a nemzeti szuverenitásunk megőrzése vagy feladása tekintetében, de ha innen még egy lépést tennénk hátra, az gyakorlatilag azt jelentené, amit Magyar Péter is megfogalmazott.

– Mit is?

– Egy „kicsi szuverenitás” feladását, elsőként az Európai Ügyészséghez való csatlakozással, aztán a migránspaktum ügyében, az olcsó orosz energiaforrásokról való leválással, majd Ukrajna támogatásával, amit a háborús katonai részvétel követhet. Jönnének az engedmények a „Csipke Józsika-hívők” javára is, és nem lenne megállás. „Adjatok nekem tíz évet, és nem fogtok ráismerni Németországra!” – mondta Hitler a németeknek.

„Mi ne adjunk négy évet ennek a kis zsebnyilasnak,”

mert mi sem ismernénk rá a Negyedik Birodalom egyik tartományává alázott Magyarországra!

– A kampányhajrában vagyunk, miközben a friss közvélemény-kutatások között extrém különbségeket láthatunk. Melyiket vehetjük komolyan, illetve a kutatási eredmények mennyire képesek befolyásolni a választók döntését?

– Nem tudom, létezik-e még a Hócipő című lap, mert szerintem ott szívesen közölnék a Mediánéhoz hasonló felméréseket, akár hetente. Javaslom az állítólag újrainduló Heti hetes szerkesztőjének is, hogy hívja be a műsorba Hann Endrét, mert nagyon szórakoztató dolgokat tud mondani. Ott megtalálná az igazi szerepét.

– Nem gondolja, hogy érdemi hatása lehet az emberek pártválasztására az ilyen kutatásoknak, például annak a látszatnak a folyamatos fenntartásával, hogy a Tisza nagyon vezet?  

– Az igaz, hogy politikai fegyverként próbálják használni a közvélemény-kutatásokat, azaz gyakorlatilag hamis illúzióba kergetnék az embereket, de szerintem a többség még a Tisza szimpatizánsai körében sem hisz ezeknek a „felméréseknek”. A közösségi médiában az emberek egy része, valamilyen perverz vágytól hajtva, többedmagával bezárkózik egy virtuális cellába, ahol ugyanazt a zörejt hallják, mint amit kibocsátanak, ebből következik az a kényszerképzetük, hogy az a kinti valóság is.

A józanul gondolkodó többség álláspontját viszont az ilyen manipulációs technikák nem képesek jelentős mértékben befolyásolni.

– A felfokozott hangulat, a Tisza biztos győzelmébe vetett vakhit azonban azzal a veszéllyel járhat, hogy kormánypárti győzelem után Magyar Péter megtévesztett hívei nem fogják elfogadni a választási eredményt és zavargásokat is kirobbanthatnak.

– Ez akkor is így lesz, ha a Medián a választások előtti napon csak háromszázalékos Tisza-előnyt mutat be. Az indulati potenciál már itt van, az agresszió energiáit összegyűjtötték. Nemzetközi példákat is említhetünk: többször voltak utcai zavargások Belgrádban, ugyanez történt Tbilisziben vagy akár Pozsonyban. Ha nem azok az erők győztek, amelyeket a globális háttérhatalom finanszíroz, akkor megpróbálták a legitim, demokratikus módon megválasztott kormányokat rögtön destabilizálni.

– A húsvét talán hoz néhány csendesebb napot, mérséklődik a csatazaj, hogy aztán az utolsó hétre fordulva mindenki mozgósításba kezdjen. Mit üzen a kereszténység legnagyobb ünnepe ebben a kiélezett időszakban?

– A mozgósításról szólva, a Tiszával szemben, amelynek csak az internet, a „szósölmédia” jut eszközként,

a Fidesznek van egy valóságos, 2002 óta kiépített, hús-vér emberek között létező kapcsolatrendszere, egy pozitív értékrenden alapuló politikai közössége.

Nekünk az a feladatunk, hogy ledolgozzuk a hátrányunkat a digitális térben – ami lényegében már sikerült –, ugyanakkor versenyelőnyünk van az előbb említett személyközi kapcsolatrendszerünk révén.

Mindenkinek van rokona, barátja, ismerőse, szomszédja, munkatársa, akivel tud beszélgetni a választásokig hátralévő napokban. Bíznunk kell ennek a közösségnek az erejében, hiszen minket nem a velünk szemben állók iránti gyűlölet, hanem a hazánk iránti szeretet tölt fel energiával. A feltámadás ünnepén emlékeznünk kell egyrészt arra, hogy a legkiélezettebb helyzetben sem sodródhatunk át a Jézus balja felőli oldalra, másrészt pedig, hogy mi a helyünk és szerepünk az életben. Miként egy nekem kedves református atyámfia fogalmazott egyszer: „Jézus Krisztus győzött – nekünk pedig az a dolgunk, hogy lassítsuk a sátán előrenyomulását a világban.”

Magyar Nemzet

Címlapkép: Kövér László, az Országgyûlés elnöke – Fotó: MTI/Máthé Zoltán