Brüsszelben úgy gondolják, hogy megbénult az Európai Unió működése Orbán Viktor és Robert Fico szövetsége miatt. Jogászok egy csoportja szerint azonban van kiút ebből a helyzetből, ugyanis amennyiben egyszerre indítanák el a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarországgal és Szlovákiával szemben, akkor mindkét országot kizárják a másikat érintő szavazásból, így semlegesítik egymás büntetésének megvétózására irányuló képességüket. Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense a hirado.hu kérdéseire válaszolva elmondta, hogy egy ilyen folyamat végigvitelének mekkora a politikai realitása.

Felemás eredménnyel zárult az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozója, ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenállása miatt – akár csak két héttel korábban – ismét csak 26 uniós állam- és kormányfő támogatásával fogadták el az Ukrajnáról szóló nyilatkozatot.

Andrew Duff, az Európai Parlament egykori tagja és a European Policy Center főmunkatársa, valamint Luis Garicano, az Európai Parlament volt tagja és a London School of Economics közgazdászprofesszora a magyar kormányfő magatartásával kapcsolatban a Politicón írtak véleménycikket, amelyben arról értekeztek, hogy tarthatatlan, hogy egy belső ellenzék folyamatosan megbontja az európai egységet,

Brüsszel pedig arra kényszerül, hogy egy megbízható szűk kör mentén intézze az európai ügyeket.

Az Európai Parlament korábbi képviselői úgy vélik, hogy most még működik, hogy az Európai Unió Orbán Viktort megkerülve hozzon döntéseket, de hosszú távon határozottabb fellépésre van szükség Magyarországgal szemben, ezért itt az ideje kreatívabban hozzáállni a 7-es cikk szerinti eljáráshoz.

A 7-es cikk lehetővé teszi az Európai Tanácsnak, hogy megállapítsa az európai értékek súlyos és tartós megsértését, és ezzel megfossza a jogsértő országot a szavazati jogától.

Ehhez azonban valamennyi tagállam támogatására szükség van, Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig határozottan kijelentette, hogy soha nem fogja támogatni Magyarország szankcionálását. Úgy tűnik azonban, hogy a jogászok egy köre megtalálta a kiutat ebből a helyzetből.

„Olyan neves jogtudósok, mint Dimitry Kochenov, Laurent Pech és Kim Lane Scheppele azzal érveltek, hogy ha két országot – például Magyarországot és Szlovákiát – párhuzamosan szankcionálnak, akkor mindkettőjüket kizárják a másikra vonatkozó szavazásból, így semlegesítik egymás büntetésének megvétózására irányuló képességüket”

– olvasható a cikkben.

Andrew Duff és Luis Garicano szerint a 7-es cikk ily értelmezése támogatná annak rugalmas használatát annak érdekében, hogy a jogállamiságot megsértők ne használhassák ki az egyhangúsági szabályt a felelősségre vonás elkerülésére. Mindehhez ráadásul nincs szükség semmi másra, csupán politikai bátorságra – tették hozzá.

Kalas Vivient, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferensét a hirado.hu arról kérdezte, hogy mekkora realitása van annak, hogy valóban meglesz a politikai akarat Magyarország és Szlovákia párhuzamos szankcionálására, vagyis a két tagállam szavazati jogának felfüggesztésére.

A szakértő először is arra hívta fel a figyelmet, hogy

egyáltalán nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely felelőssé tehető az európai egység rombolásáért.

Kalas Vivien három meghatározó témát emelt ki, amely a napjainkban leginkább elválasztja egymástól az Európai Unió tagállamait. Az egyik Ukrajna uniós csatlakozása és a csatlakozási folyamat felgyorsítása, illetve a háborús ország anyagi és katonai jellegű támogatása. Ebben a két kérdésben, amikor döntéshozatalra kerül sor, valóban egyértelműen látni, hogy Magyarország egyedül marad huszonhat tagországgal szemben.

A másik két kérdés azonban már sokkal inkább megosztja a nagy európai családot. Ilyen téma a közös hitelfelvétel ötlete, ami a napokban került előtérbe. Itt már nemcsak Magyarország áll szemben a többi 26 tagállammal szemben, hanem Németország, vagy az úgynevezett takarékos négyek, azaz Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország sem szeretne közös hitelfelvételt. Végezetül a migráció kérdését említette meg a szakértő, amelyben Magyarország ugyancsak nincs egyedül az álláspontjával, mivel egyre több tagállam ismeri fel, hogy inkább az illegális bevándorlók kívül tartására kellene fókuszálni.

Ennek tükrében az uniós szakértő úgy gondolja, hogy még az is példátlan dolog lenne, ha Magyarországgal szemben végigvinnék a 7-es cikk szerinti eljárást, nemhogy egyszerre két tagállammal szemben.

Kalas Vivien felhívta a figyelmet, hogy a szóban forgó cikk szerinti eljárásnak két szakasza van. A második szakasz a szankciós szakasz, amelynek az a vége, hogy megvonják az eljárás alá vont tagállam szavazati jogát az Európai Unió alapértékeinek súlyos és tartós megsértése következtében. Előtte azonban még le kell folytatni a megelőző szakaszt, amelyet az Európai Unió 2018-ban el is indított Magyarország ellen, de egyáltalán nem jár ilyen súlyos következményekkel.

„Nehéz elképzelni, hogy a gyakorlatban megvalósítják a jogászok által felvázolt lehetőséget. Egyrészt mert nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért ugrunk át hirtelen a szankciós szakaszba, amikor még a jelenleg zajló eljárás sem tart sehol, azaz nem igazán van előrelépés e tekintetben. A másik, ami probléma lehet, hogy a politikai szándék sem lenne meg mindenki részéről”

– magyarázta a szakértő.

Kalas Vivien kifejtette, hogy Szlovákia ellen most csak azért merült fel a 7. cikk szerinti eljárás, mert Robert Fico szlovák miniszterelnök kiállt Magyarország mellett, és azt mondta, nem fogja megszavazni az Európai Tanácsban azt, hogy Magyarországon súlyosan és tartósan megsértik az alapértékeket. Ebből kifolyólag Szlovákia esetében nem lenne könnyű hitelesen előadni, hogy sérülnek az Európai Unió alapértékei.

Nincs garancia, hogy más tagállam nem állna ki Magyarország mellett

A másik probléma az – folytatta Kalas Vivien –, hogy egyáltalán nem lehet Brüsszel teljesen biztos abban, hogy csak Szlovákia állna ki Magyarország mellett, ha valóban szavazásra kerülne sor ebben a kérdésben, hiszen például a holland és az olasz kormány is jó kapcsolatot ápol a magyar vezetéssel.

„Én nem vetném el azt, hogy ezek az országok a gyakorlatban kiállnának Magyarország mellett. Az pedig már végképp nem reális,  hogy Olaszországot és Hollandiát is ilyen büntetéssel sújtsák csak azért, mert nem szavazzák meg Magyarország szavazati jogának felfüggesztését. Értem ezt a tervet a felvetők szemszögéből, de politikailag nem gondolom, hogy erre valóban sor kerül majd a közeljövőben”

– magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy a 7-es cikk szerinti eljáráson kívül milyen más eszköz van Brüsszel kezében, amivel nyomást lehet gyakorolni Magyarországra, Kalas Vivien elmondta: az uniós források visszatartása. Emlékeztetett, hogy ez egy új eszköz a jogállamisági alapelveket megsértő tagországgal szemben, és valóban alkalmas nyomásgyakorlásra. Ezenkívül egyetlen lehetősége van az Európai Uniónak, amely már jóval puhább, és nem az a célja, hogy megváltoztassa Magyarország véleményét, hanem inkább arra irányul, hogy kihagyják hazánkat a döntéshozatal egy részéből. Ezt tapasztaltuk a csütörtöki uniós csúcson is az Ukrajnáról szóló nyilatkozattal kapcsolatban.

A szakértő azonban hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság most gondolkodik egy új megoldáson az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás kapcsán, mivel Brüsszel ebben a kérdésben ugyancsak nem számíthat Budapest támogatására. Az Európai Unióról szóló szerződésben megfogalmazott megerősített együttműködés értelmében legalább kilenc uniós tagállam számára megengedett az, hogy megerősített integrációt vagy együttműködést hozzanak létre az Európai Unión belül egy konkrét területen, amennyiben megállapítást nyert, hogy az ilyen együttműködés célkitűzései az unió egésze által észszerű határidőn belül nem érhetők el.

Ez lehetővé teszi számukra azt, hogy eltérő gyorsasággal, illetve más célok irányában haladjanak előre, mint azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a megerősített együttműködés területein. Az eljárás célja az olyan patthelyzetek kiküszöbölése, amikor egy vagy több tagállam azzal blokkol egy konkrét javaslatot, hogy nem vesz részt a szavazáson. Az eljárás ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy a szerződésekben megengedett mértéken túl bővítsék a hatásköröket

– olvasható az EUR-Lexen.

A megerősített együttműködés elindítását az Európai Bizottság javaslatára az Európai Parlament jóváhagyását követően végső eszközként az Európai Tanács engedélyezi. 2013 februárja óta ezt az eljárást a házasság felbontására alkalmazandó jog, a szabadalmak és pénzügyi tranzakciós adó, valamint az EU pénzügyi érdekeinek védelme az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása révén veszi igénybe.

Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor