Nem költ a Csanádi-pusztákon, de vendégként időről időre felbukkan nyaranként a ragadozó madár. Most is megjelent néhány kígyászölyv.
A kígyászölyv hazánkban ritkán fészkel – elsősorban a középhegységi déli lejtők erdeiben, de egy kisebb költőállománya él a Felső-Kiskunságban is. Nevével összhangban nagy mennyiségben fogyaszt kígyókat, egyéb hüllőket, de kisemlősök is szerepelnek az étlapján. A Csanádi-pusztákon is leginkább a táplálékbázis nagyságától függ, hogy mennyi ideig vendégeskedik. A most tapasztalható szárazság mellett igen kevés a sikló, azonban a kisemlősök állománya erősödik.
Idén június végén jelent meg az első kígyászölyv Montág-pusztán, majd július elején érkezett a második, s azóta is rendszeresen láthatók – írja honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park. A védett puszták déli szegélyében húzódó traverz oszlopokat használják pihenő- és éjszakázóhelyül. Ezek a sík tájból jelentősen kiemelkedő pontok biztosítják számukra, hogy a lehető legnagyobb mértékben belássák, így folyamatosan ellenőrizni tudják környezetüket.
A kígyászölyvek egyébként a nálunk is költő egerész- és pusztai ölyveknél is jóval termetesebb madarak. Szárnyfesztávolságuk a 180 cm-t is elérheti, méretük alapján elsőre sasnak is gondolhatnánk őket. Megjelenésük jellegzetes: rövid, vastag nyakuk egészen bagolyszerű benyomást kölcsönöz nekik. Fejük és felsőtestük barnás színezetű. A legtöbb fajtól jól elkülöníti őket az igen világos alsótest: ezüstösen fehér alsóoldalán a hason és a szárnyfedőkön sötét pettyekből álló sorok húzódnak.
Borítókép: A kígyászölyv nyaranta vendégként időről időre felbukkan a magyar pusztákon
Kiskunsági Nemzeti Park/Kiss Mónika
