Rétvári Bence a parlamentben kérte számon a Tisza-kormányon, hogy miért nem tájékoztatta a magyar nyilvánosságot a MOL és az ukrán állami Naftogaz megállapodásáról. A KDNP országgyűlési képviselője szerint súlyos biztonsági kérdéseket vet fel, hogy Magyarországon, az ukrán határ közelében hoznának létre az ukrán piacot szolgáló üzemanyag-tároló kapacitásokat. „Amit az ukránok sem mernek már Ukrajnában felépíteni, az jön Magyarországra” – fogalmazott a KDNP politikusa.
Rétvári Bence parlamenti felszólalásában azt kifogásolta, hogy miközben Magyar Péter miniszterelnök hosszan beszélt az ellenzékről, nem tért ki arra a megállapodásra, amelyet a MOL és az ukrán Naftogaz kötött az ukrán stratégiai üzemanyagkészletekhez kapcsolódó magyarországi tárolókapacitások kialakításáról.
„Nagyon sok magyar embert érdekel az utóbbi órákban, az utóbbi napokban, és ön nem ejtett szót róla. Ez pedig az ukrán stratégiai kőolajtározó Magyarországra telepítése”
– fogalmazott a KDNP politikusa.
A Naftogaz szeptember 20-i hivatalos közleménye szerint a két vállalat memorandumot írt alá kőolajtermékek tárolására alkalmas létesítmények magyarországi, az ukrán–magyar határ közelében történő kialakításáról. A dokumentum egyelőre a projekt közös kidolgozásáról és lehetséges megvalósításáról szól, tehát még nem végleges beruházási döntés. A tárolókapacitások az ukrán piac igényeit szolgálnák.
„Amit az ukránok sem mernek már Ukrajnában felépíteni, az jön Magyarországra”
Rétvári különösen azt kifogásolta, hogy szerinte a magyar közvélemény nem a kormány tájékoztatásából értesült a tervekről.
„Nem a magyar hírekből tudják meg, hogy Ukrajna a számára veszélyes infrastruktúrát Magyarország területére készül telepíteni, hanem az ukrán nyelvű híradásokból kell a magyar embereknek megtudni”
– mondta.
A képviselő szerint a beruházás biztonsági kockázatokat vethet fel. Arra hivatkozott, hogy az ukrán fél maga is az orosz támadásokkal indokolta a határon túli tárolókapacitások szükségességét.
Ebben Rétvári állításának van dokumentált alapja: Szerhij Fedorenko, a Naftogaz ügyvezető vezérigazgatója közölte, hogy az ukrán üzemanyag-infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások miatt fontos további tárolókapacitásokat létrehozni „a támadások hatókörén kívül”. A Naftogaz szerint ezzel az ukrán fogyasztók ellátásbiztonságát is növelnék.
Rétvári ebből azt a politikai következtetést vonta le, hogy Magyarország a beruházással biztonsági kockázatot vállalna.
„Amit az ukránok sem mernek már Ukrajnában felépíteni, az jön Magyarországra. Kérdezem én, hol előnyös ez a magyar embereknek? Milyen előnye származik ebből Magyarországnak?”
Hol kértek erre felhatalmazást?
A KDNP képviselője azt is tudni akarta, milyen egyeztetések előzték meg a memorandum aláírását, illetve kiket vontak be a magyarországi beruházás előkészítésébe.
„Hol kértek erre felhatalmazást? Kivel konzultáltak erről?”
Rétvári szerint azt is tisztázni kellene, hogyan viszonyulnak a tervhez azoknak a határ menti településeknek a vezetői és lakói, amelyek közelében a létesítmények felépülhetnek.
Rétvári az orosz diplomaták kiutasítását is szóba hozta
Rétvári Bence felszólalása végén már nemcsak az ukrán üzemanyagtárolók ügyéről beszélt. A KDNP politikusa összekapcsolta a történteket a Tisza-kormány másik, Oroszországot érintő közelmúltbeli döntésével, tíz orosz diplomata Magyarországról történő kiutasításával.
„Nem elég a diplomaták kiutasítása, ez a második külpolitikai lépés is az, ami sok magyar emberben veszélyérzetet kelthet”
– fogalmazott Rétvári.
Rétvári szerint az ukrán stratégiai üzemanyagtárolók terve ennek fényében további biztonsági kérdéseket vet fel. A képviselő azt állította, hogy a két lépés egyaránt növelheti a magyar emberek veszélyérzetét, ezért a kormánynak nyilvánosan számot kellene adnia arról, milyen megfontolások alapján támogatja a MOL és a Naftogaz együttműködését.
„Napok óta miért hallgat a kormány arról, hogy Ukrajna egyik legkockázatosabb ilyen intézményét Magyarországra telepítik?”
– zárta felszólalását Rétvári Bence.
Címlapkép: Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetõje a kormányfõ napirend elõtti felszólalására reagál az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. szeptember 8-án – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert