Továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a világ halálozási ranglistáját. 2023-ban minden harmadik halál mögött keringési betegségek álltak. Ezt a trendet számos tényező erősíti, köztük a népességnövekedés, a népesség öregedése és az „elhízásjárvány”.

Az Amerikai Kardiológiai Kollégium folyóirata, a Journal of the American College of Cardiology által megjelentetett közlemény, amely a legfrissebb az évente publikált világszintű betegségstatisztikai tanulmányok (Global Burden of Disease Study) sorában, megállapította: továbbra is a keringési betegségek vezetik a világ halálozási statisztikáit. „Kutatásunk világos képet nyújt minden országnak arról, mely területeken történik előrelépés, és mely területek igényelnek sürgős beavatkozást” – foglalta össze Gregory A. Roth, a Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és azok értékelésével foglalkozó intézetének szív- és érrendszeri programigazgatója és a cikk rangidős szerzője.

„A legfontosabb megelőzhető kockázati tényezők csökkentésével, célzott egészségpolitikai intézkedésekkel és bizonyítottan eredményes, költséghatékony kezelésekkel képesek lehetünk visszaszorítani a nem-fertőző betegségek okozta idő előtti halálozást. Jelentésünkben a világ minden országának döntéshozói megtalálhatják azokat a megbízható adatokat és egészségpolitikai ajánlásokat, amelyekkel javíthatják saját népességük szív- és érrendszeri egészségét.”

A friss jelentés jelentős globális, regionális és nemzeti szintű különbségeket mutat a szív- és érrendszeri megbetegedések terén, ami olykor még a hasonló gazdasági helyzetű országok között is számottevően eltér. A kutatók 376 betegség előfordulását becsülték meg a világ 204 országában 1990 és 2023 között valamennyi elérhető adat, valamint statisztikai modellek alapján.

A keringési betegségek gyakorisága mögött olyan tényezőket azonosítottak, mint a népességnövekedés, a népesség elöregedése, illetve a különböző rizikófaktoroknak való kitettség.

A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezetik a betegségben töltött életévek és a halálozási okok listáját. 2023-ban 437 millió keringési betegségben töltött életévet regisztráltak, és e téren 16-szoros eltérés mutatkozott a legalacsonyabb és a legmagasabb keringési betegségteherrel bíró országok között. A globális számok 1.4-szeres növekedést mutatnak az 1990-es 320 millió keringési betegségben töltött életévhez képest. A szív- és érrendszer betegségei 19.2 millió halálesetért feleltek 2023-ban, ami szintén meghaladja az 1990-ben regisztrált 13.1 milliós értéket.

A betegségben töltött életévek keringési okai között

• az iszkémiás szívbetegség,
• az agyvérzés,
• az iszkémiás stroke
• és a magasvérnyomás-betegség áll az élen.

2023-ban a világszinten összesített keringési betegségben töltött életévek 79.6 százaléka mögött változtatható kockázati tényezők álltak. A módosítható rizikófaktorok között az anyagcserével kapcsolatosak – például a magas testtömegindex és a magas éhomi vércukorszint – vezetik a listát; ezeket követik a viselkedési és környezeti/foglalkozási rizikófaktorok, mint a légszennyezettség, az ólomnak való kitettség és az emelkedő hőmérséklet. Ugyanakkor az otthoni légszennyezettségben és a dohányzás terén mutatkozó globálisan csökkenő trendek némiképp ellensúlyozták ezeket a kedvezőtlen hatásokat.

Összességében tehát elmondható, hogy 1990-hez képest 2023-ra világszerte meredeken, 13.1 millióról 19.2 millióra emelkedett a keringési betegségek okozta halálozás. 2023-ban körülbelül 240 millió embert sújtott iszkémiás szívbetegség, és mintegy 122 millió ember szenvedett alsó végtagi perifériás artériás betegségben.

A világ valamennyi régiójában a stroke maradt a betegségben töltött évek és a halálozás vezető oka.

A legtöbb régióban a férfiak keringési halálozási rátája meghaladja a nőkét, és 50 éves kor fölött meredeken emelkedik. Az okok közül a magas testtömegindex és a magas éhgyomorra mért vércukorszint mutatta a leggyorsabb növekedést 2018 és 2023 között, ami jól tükrözi az elhízás és a diabétesz terén mutatkozó globális tendenciákat.

2023-ban a magas szisztolés vérnyomás volt a keringési betegségteher vezető oka. Utána következett az egészségtelen étkezés, a környezeti rizikók – köztük a külső és otthoni légszennyezés, az ólomterhelés és a magas hőmérséklet –, a dohányzás, a veseelégtelenség, az elégtelen testmozgás és a túlzott alkoholfogyasztás.

A környezeti légszennyezettség közel 4 millió keringési halálhoz vezetett 2023-ban, és a csökkenő globális trendek ellenére Óceániában mérték a legmagasabb rátát. Ezen felül az ólomnak való kitettség Közép-Ázsiában és Észak-Afrikában változatlanul jelentős veszélyforrás.

A dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a túlzott alkoholfogyasztás továbbra is számottevő mértékben hozzájárul a globális keringési betegségteherhez, különösen az iszkémiás szívbetegség és a pitvarfibrilláció gyakori előfordulásához.

„Elemzésünk egyik legfontosabb üzenete az, hogy a szív- és érrendszeri betegségteher a népesség koreloszlásával való korrekció után is jóval nagyobb a legfejlettebb országokon kívül, mint azokon belül –összegezte Roth. – Elemzésünk olyan nagy földrajzi különbségeket mutat a keringési betegségteherben, amiket nem lehet önmagában az átlagos jövedelemmel magyarázni. Tekintettel ezekre a különbségekre, jelentésünk lehetőséget kínál arra, hogy a helyi egészségpolitikát mindenütt az adott népességre nézve legrelevánsabb kockázatokhoz igazítsák.”

Origo

Borítókép: A friss jelentés jelentős globális, regionális és nemzeti szintű különbségeket mutat a szív- és érrendszeri megbetegedések terén
Forrás: Freepik