A történész szerint az amerikai elnökválasztásoktól kezdve az orosz–ukrán háborúig sok esetben derült fény olyan háttéralkukra, amelyekről korábban csak összeesküvés-elméletek szintjén beszéltek.
Az elmúlt években számos olyan esemény történt, amelyek az összeesküvés-elméletek és a valóság közötti határvonal elmosódását eredményezték – írja blogjában Schmidt Mária, melyet a Magyar Nemzet szemlézett. A Terror Háza múzeum igazgatója azt írta,
ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a háttérben zajló politikai machinációk és titkos megállapodások milyen mértékben befolyásolhatják a nemzetközi politikát és a közvéleményt.
Schmidt példaként a 2016-os amerikai elnökválasztást említette, amelynek során Hillary Clinton és Bernie Sanders küzdelme a Demokrata Párt jelöltségéért komoly belső feszültségeket szült.
A párt vezetése, amelyet a Clinton-klán irányított, állítólag manipulációkkal akadályozta Sanders előretörését. Ezek a lépések hozzájárultak ahhoz, hogy az orosz beavatkozás narratívája előtérbe kerüljön, amely szerint Vlagyimir Putyin utasítására orosz hackerek feltörték a Demokrata Nemzeti Bizottság szervereit, hogy befolyásolják a választás kimenetelét
– emelte ki a történész, majd hozzátette, ezt a narratívát a nyugati média széles körben terjesztette, megalapozva az oroszellenes hangulatot a közvéleményben. Schmidt Mária szerint az orosz beavatkozás narratívája megalapozta az amerikai politikai elit számára az orosz–ukrán háború támogatását.
Schmidt Mária kiemelte, a Biden-adminisztráció és a neoliberális republikánusok egyaránt támogatták a konfliktust, remélve, hogy ezzel meggyengíthetik Putyin rendszerét és hozzáférhetnek Oroszország természeti erőforrásaihoz. Azonban a 2024-es választásokon Donald Trump győzelme új irányt hozott: Trump a béke mellett kötelezte el magát, és tárgyalásokat kezdeményezett Oroszországgal a konfliktus lezárása érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 28-án Washingtonba látogatott, hogy találkozzon Trumppal, és felajánlja Ukrajna ritkaföldfém- és energiakészleteit az Egyesült Államoknak a háború folytatásának támogatásáért cserébe. Azonban a tárgyalások kudarcba fulladtak, mivel Trump ragaszkodott a békéhez, míg Zelenszkij a konfliktus folytatásában volt érdekelt. Ez az esemény rávilágított arra, hogy az összeesküvés-elméletek és a valóság közötti határvonal gyakran elmosódik, és hogy a háttérben zajló politikai játszmák milyen mértékben befolyásolják a nemzetközi politikát
– jelentette ki Schmidt. Kiemelte, összességében ezek az események azt mutatják, hogy az összeesküvés-elméletek nem mindig alaptalanok, és hogy a politikai elit gyakran él olyan eszközökkel, amelyek a nyilvánosság számára láthatatlanok maradnak.
Kiemelt kép: Schmidt Mária a 48 perc című műsorban 2024. október 24-én (Fotó: hirado.hu / Horváth Péter Gyula)
