Idén csaknem negyven országban tartanak parlamenti vagy államfőválasztást, és közel 1,6 milliárd választó dönthet a jövőjéről. A voksolások az Egyesült Államoktól Európán és a Balkánon át a Közel-Keletig és Latin-Amerikáig formálhatják a politikai erőviszonyokat. A nemzetközi figyelem egyik fókuszpontja Magyarország, ahol a választás kimenetele az Európai Unió politikájára és az ukrajnai háborúra is érezhető hatással lehet.
Külföldi elemzők a magyarországi választást tartják az idei év egyik legmeghatározóbb politikai eseményének. Az amerikai Gzero szerint világszinten is ritka az olyan ország, ahol több mint másfél évtizednyi kormányzás után a tét többek között a külpolitika gyökeres irányváltása.
Brüsszelben és Washingtonban sokan úgy tekintenek a 2026-os magyar választásra, mint a nyugati liberális rendhez való viszony sorsdöntő tesztjére, amelynek kimenetele az Európai Unió politikájára és az ukrajnai konfliktusra is érezhető hatással lehet.
Az idei év sorsdöntő lesz, ugyanis Magyarország mellett globálisan mintegy negyven országban rendeznek parlamenti vagy államfőválasztásokat. A népszavazásokat leszámítva 2026-ban világszerte mintegy 1,6 milliárd ember vehet részt valamilyen voksoláson, vagyis a Föld lakosságán belül minden ötödik embernek kell döntenie a jövőjéről.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint Magyarország szemszögéből a hazai országgyűlési választások mellett az Egyesült Államok félidei választása is fontos lesz. A térség stabilitására emellett olyan események is hatással lehetnek, mint a Balkán-félsziget államaiban tartott voksolások.
Az adatok szerint 2025-ben körülbelül 950 millió ember szavazott, ami jóval kevesebb volt, mint amennyi az idei évben lesz. A tavalyi adatok a 2024-es rekordévtől is elmaradnak, amikor a világ lakosságának csaknem fele olyan országokban élt, ahol választásokat tartottak, köztük Indiában, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban.
A félidős választások az amerikai külpolitika irányát is befolyásolhatják
Az Egyesült Államokban 2026 novemberében a félidős választások dönthetik el, melyik pártnak marad a többsége a kongresszus mindkét kamrájában. A voksoláson a képviselőház összes, 435 helyét újraosztják, valamint a száz szenátusi hely több mint egyharmadát is.
Jelenleg a Republikánus Pártnak szűk többsége van az alsóházban, és a szenátusban is dominálnak, míg a Demokrata Párt kisebbségben van.
A közvélemény-kutatások alapján a képviselőházban valószínű a többségváltás, a szenátusban viszont a republikánusok megtarthatják pozíciójukat.
A választások eredménye meghatározza, hogy mekkora mozgástere lesz Donald Trumpnak ciklusa második felében, és mennyire válik Amerika a nemzetközi színtéren kiszámítható vagy éppen domináns szereplővé.
Az amerikai elnök az Egyesült Államok külpolitikájának alapvető átalakítására törekszik, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy pártja megőrizze a képviselőházban és a szenátusban meglévő, jelenleg szűk többségét.
Balkáni választások: Szlovéniában változás, Szerbiában stabilitás várható
Szlovéniában márciusban tartanak parlamenti választást, ahol a Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) indul a legnagyobb eséllyel. A 2022-ben kormányzati pozícióból kiesett jobbközép párt jelenleg az Európai Néppárt tagja, de felmerült, hogy a voksolás után csatlakozhat a Patrióták Európáért frakcióhoz.
A közvélemény-kutatások szerint az SDS 6–8 százalékponttal vezet a jelenlegi kormánypárt, a Szabadság Mozgalom (Svoboda) előtt, így valószínű, hogy a 90 fős parlamentben a jobbközép párt szerzi meg a legtöbb mandátumot. A kormányzáshoz szükséges 46 fős többség megszerzése azonban valószínűtlen – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Úgy vélik, hogy Janez Jansa korábbi kormányzati tapasztalatára építve kisebb pártokkal koalíciót alakítva ismét kormányra kerülhet.
A lehetséges jobbközép–kereszténydemokrata koalíció kritikus a migrációval szemben, és megkérdőjelezi az uniós szakpolitikák hatékonyságát.
A magyar miniszterelnök többször kifejezte már támogatását a szlovén testvérpárt vezetőjének.
Szerbiában Aleksandar Vucic elnök előrehozott parlamenti és elnökválasztást helyezett kilátásba 2026 végéig, hogy csillapítsa a 2024 óta zajló kormányellenes tüntetéseket. Habár Vucic nem indul újra az elnöki posztért, a parlamenti választásokon a Szerb Haladó Párt (SNS) hagyományos szövetségeseivel együtt továbbra is erős többségre számíthat.
A szerb kormányváltás így a növekvő társadalmi elégedetlenség mellett is valószínűtlen, hacsak az ellenzék nem képes egységes politikai frontot kialakítani.
Előre borítékolt orosz és bizonytalan ukrán választások
Oroszországban a választások kimenetele már évek óta előre borítékolható, a politikai elemzők gyakran úgy fogalmaznak, hogy „úgyis tudjuk, kik fognak nyerni” – számolt be róla az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A voksolást 2026. szeptember 20-ra, az úgynevezett Egységes szavazási napra tűzték ki, amelyen egyszerre döntenek a 450 fős orosz parlament alsóháza képviselőiről, tíz régió kormányzójáról és 39 regionális parlamentről.
Mint írták, Oroszországban a politikai tér szigorúan korlátozott, és a parlamenti vita gyakran formálisnak, cselekvés nélkülinek tűnik.
Regionális szinten az Egységes Oroszország kormányzópártnak csak ritkán kell számottevő ellenállással szembesülnie, így a 2021-es „piros övezeti” meglepetés például kivételes volt.
A 39 régió közül 36 vegyes, három – Csecsenföld, Dagesztán és Ingusföld – kizárólag listás választással működik, a kormányzók egy részét közvetlenül, más részét közvetve választják. A politikai rendszer militarizálódása is látható, a háborús veteránok egyre nagyobb szerepet kapnak a törvényhozásban.
Ukrajna választásai 2026-ban továbbra is bizonytalanok, mivel a háborús állapot jogilag és gyakorlatilag ellehetetleníti a voksolást. A törvények tiltják a parlamenti és elnöki választásokat hadiállapot idején, miközben az alkotmány és a választási szabályok demokratikus feltételeket írnak elő, amelyek teljesítése jelen körülmények között lehetetlen.
Ha az orosz–ukrán háború alatt tűzszünet lépne életbe, akkor egyszerre tarthatnának elnöki, parlamenti és helyi választást. A lehetséges jelöltek között Volodimir Zelenszkij mellett katonai vezetők, például Valerij Zaluzsnij vagy Kirilo Budanov neve is felmerül, de a részvételük bizonytalan.
Zelenszkij szerint nem lehet a megszállt területeken voksolást tartani
Putyin bejelentette, Oroszország kész megfontolni, hogy az ukrajnai választások napján tartózkodjon a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
Az elmúlt hónapok intenzívebb tárgyalásai és a háború befejezésének esélye azonban növelik a választások megtartásának lehetőségét, így 2026-ban Ukrajna esetében még mindig egy rendkívül bizonytalan forgatókönyv.
Izraelben, Libanonban és Brazíliában is sorsdöntő választások lesznek
Izraelben legkésőbb októberig tartanak parlamenti választást, amely az első alkalom lesz a 2023. október 7-i terrortámadás óta. Az ellenzék már most Benjámin Netanjahu politikai jövőjéről szóló „népszavazásként” keretezi a voksolást, ám a közvélemény-kutatások alapján a kormánypárti Likud továbbra is a legerősebb párt maradhat.
Az Oeconomus elemzése szerint ugyanakkor sem a Netanjahu vezette kormányoldal, sem az ellenzék nem képes önálló többséget felmutatni, így az arab pártok ismét „királycsináló” szerepbe kerülhetnek. Ez egy újabb patthelyzetet vetít előre egy háborús környezetben, ami súlyos kockázatot jelent Izrael számára.
Libanonban 2026 májusában rendezik a parlamenti választásokat, ahol a tét messze túlmutat a mandátumok elosztásán. A felekezeti alapon működő politikai rendszer és a Hezbollah vezette Március 8. szövetség dominanciája évek óta bénítja az államot.
A választás kulcskérdése, hogy létrejöhet-e olyan kormány, amely képes gazdasági reformokat végrehajtani, visszaszorítani a korrupciót, és valódi kihívást intézni a Hezbollah „állam az államban” szerepével szemben. Enélkül Libanon tovább sodródhat az iráni befolyás alá, miközben gazdasági összeomlása elmélyül.
Brazíliában szintén átfogó választásra készülnek 2026 őszén. Jair Bolsonaro elítélése alapjaiban rendezte át a jobboldalt, miközben a baloldal Lula da Silva újraválasztását támogatja.
A Bolsonaro név azonban nem tűnt el, Flavio Bolsonaro indulása azt jelzi, hogy a volt elnök politikai öröksége tovább él, még ha megosztó formában is.
Fotó: Facebook/Nézőpont Intézet
