Brüsszel hibás szankciós politikája és a rendkívül magas karbonadók jelentősen megemelték az energia piaci árát Európa-szerte. Ezek a költségek a legtöbb tagállamban közvetlenül megjelentek a lakossági energiadíjakban is, ami súlyos megélhetési gondokat okoz a háztartások széles körében. Mára az európai polgárok ötöde nem tudja megfelelően kifűteni az otthonát, és több mint egynegyedüknek már gondot okozott a közüzemi számlák kifizetése. Ezzel szemben a rezsicsökkentési intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon mindkét mutató a legalacsonyabb az Európai Unióban. A Századvég legfrissebb elemzésében bemutatja, miként hat a megélhetési költségek gyors és számottevő emelkedése az európai polgárok mindennapi életére.
Az energiaválság, a Brüsszel által erőltetett szankciók, valamint a globális összehasonlításban is rendkívül magas karbonterhek drasztikus áremelkedést idéztek elő az európai villamosenergia- és gázpiacokon. Azokban az uniós országokban, ahol a lakossági árakat kevésbé szabályozzák, a piaci árrobbanás közvetlenül megjelent a háztartások számláiban is. Ennek következtében egy átlagos európai fogyasztó ma jóval többet fizet az energiáért, mint például egy amerikai állampolgár.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb adatai egyértelműen jelzik, hogy a megélhetési költségek gyors és jelentős növekedése egész Európában súlyos egzisztenciális problémákat okozott a társadalom széles rétegeiben.
Az uniós lakosság 20 százaléka nem képes megfelelően felfűteni az otthonát, míg 28 százalékuk az elmúlt egy év során legalább egyszer anyagi okok miatt nem tudta időben rendezni közüzemi tartozásait.
Az egyes tagállamok közötti eltéréseket elsősorban az alkalmazott tarifaszabályozási gyakorlatok, valamint a háztartások alkalmazkodóképessége magyarázza. A fűtési nehézségekkel küzdők aránya Magyarországon a legalacsonyabb (5 százalék), ezt Finnország (10 százalék) és Luxemburg (12 százalék) követi.
Ezzel szemben Franciaországban (28 százalék), Cipruson (30 százalék) és Görögországban (45 százalék) a legnagyobb az érintettek aránya.
A kedvező magyar helyzet elsősorban a rezsicsökkentési program eredménye, amely szigorú hatósági árszabályozás révén az Európai Unió legalacsonyabb lakossági energiadíjait biztosítja. Finnországban a fatüzelés jelentős szerepet játszik, amelynek költségei az elmúlt években jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint a földgáz vagy az elektromos energia árai. Luxemburgban pedig a magas jövedelmi szint biztosít szélesebb körű védelmet a lakosság számára.
A déli tagállamok esetében ezzel szemben kedvezőtlenebb infrastrukturális és jövedelmi adottságok figyelhetők meg, miközben a kormányok sem tudtak kellően hatékony védelmet nyújtani a lakossági fogyasztók számára.
Különösen tanulságos Franciaország helyzete, ahol annak ellenére, hogy az ország az Európai Unió egyik legerősebb gazdaságával rendelkezik, az energiaárak emelkedése súlyos megélhetési gondokat okozott széles társadalmi csoportok számára. Ennek hátterében elsősorban az elektromos fűtés magas aránya, valamint az alacsony energiahatékonyság áll.
A közüzemi díjak befizetésével kapcsolatos nehézségek tekintetében is Magyarország áll az első helyen a legalacsonyabb aránnyal (14 százalék). Ezt Ausztria és Svédország követi, egyaránt 21 százalékos értékkel. A rangsor végén – hasonlóan a fűtési problémákhoz – Görögország (45 százalék) és Ciprus (40 százalék) található, míg Írországban ez az arány 39 százalék.
Címlapkép: depositphotos.com
