Franciaország és az Egyesült Királyság katonaküldési szándéka atomhatalmak NATO–Oroszország összeütközését hozhatja, ami harmadik világháborús kockázatot jelent, atomfegyverekkel – ebben pedig nincs nyertes, figyelmeztet a tárcavezető.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Mandinernek adott interjújában keményen bírálta az Európai Unió háborúpárti politikáját, és kijelentette: az ukrán vezetés számára stratégiai érdek a Tisza Párt választási győzelme 2026-ban, mert így érhetik el a kívánt pénzügyi támogatást, az EU-csatlakozást és Magyarország háborús bevonását. A miniszter szerint a kormány nem engedi, hogy a magyar adófizetők pénzét Ukrajnába vigyék, és pert indít az orosz energiaimport-tilalom ellen, amely szerinte jogi csalással született
Szijjártó Péter szerint Brüsszelben „háborús fanatizmus uralkodik”,
a Ukrajna háborúját úgy kezelik, mintha az EU maga állna harcban, és a józan ész elvesztette bázisát. Bár sokan a folyosókon egyetértenek vele, a teremben mainstream háborúpárti szövegeket olvasnak fel. Nem érzi magát egyedül, mert a szlovák és cseh külügyminiszter csatlakozott hozzá.
„Brüsszelben háborús fanatizmus uralkodik, úgy kezelik Ukrajna háborúját, mintha mi állnánk harcban, és mindenről ez a téma jut eszükbe: ott a józan észnek elveszett a bázisa”
– közölte a miniszter.
Az EU eddig 150 milliárd eurót költött Ukrajnára, plusz 90 milliárdos hadikölcsönt nyomtak át (Magyarország, Szlovákia, Csehország nem vesz részt benne). Az ukránok további 800 milliárdot kérnek az állam működtetésére és 700 milliárdot felfegyverzésre a következő tíz évben, összesen 1500 milliárd eurót, amit az európai emberektől vennének el. Szerinte az ukránok nem fogják visszafizetni, mert Oroszország nem veszít.
„Az ukránok ezt nyilvánvalóan soha nem fogják visszafizetni, hiszen az oroszoktól nem jön majd jóvátétel; jóvátételt az fizet, aki veszít, és Oroszország ezt a háborút nem fogja elveszíteni”
– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Franciaország és az Egyesült Királyság katonaküldési szándéka atomhatalmak NATO–Oroszország összeütközését hozhatja, ami harmadik világháborús kockázatot jelent, atomfegyverekkel – ebben pedig nincs nyertes. A NATO döntései szerint nem részese a konfliktusnak, és nem is lehet. Szijjártó Péter az interjúban úgy fogalmazott:
„A közvetlen összeütközés – azaz bármiféle NATO-csapatok Ukrajnába telepítése – a harmadik világháború kirobbanásának közvetlen kockázatát hordozná. A harmadik világháborút minden bizonnyal atomfegyverekkel vívnák, egy atomháborúnak pedig nincsenek nyertesei.”
Az ukránok számára a Tisza győzelme stratégiai kérdés, mindent megtesznek érte, mert így érhetik el a háborús részvételt, az EU-tagságot és a finanszírozást – mondta a miniszter. A magyarok véleménye ezzel ellentétes: nem akarnak háborúba menni, pénzt adni Ukrajnának vagy befogadni azt.
„Az ukránok mindent megtesznek a Tisza győzelméért, ez nekik most stratégiai kérdés. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy kizárjunk mindenfajta beavatkozási kísérletet”
– húzta alá.
Brüsszel legújabb döntéséről szólva megjegyezte: Az orosz olaj- és gázimport teljes leállítását jogi csalással nyomták át (kereskedelmi intézkedésként minősített többséggel, holott energiaügyben egyhangúság kell). Pert indítanak ellene. Szijjártó Péter leszögezte: Tisza-győzelem esetén ellátási gondok, háromszoros rezsi, 1000 forintos benzinár jöhet, ipar és munkahelyek mennek tönkre.
„Ha nem tudjuk megvédeni az olcsó energiaforrásunkat, ellátási gondunk lesz. […] a rezsi a háromszorosára, a benzinár pedig literenként 1000 forintra ugorhat”
– nyomatékosította a tárcavezető. Hozzátette: a déli kerítés véd, de nyugatról nyomás van az új migrációs paktum miatt.
„Amíg mi vagyunk kormányon, egyetlen illegális migránst sem fogunk beengedni sem délről, sem nyugatról”
– nyilatkozta a külügyminiszter.
Kiemelte: Magyarország nem ideológiai, hanem gyakorlati külpolitikát folytat, Orbán Viktor egyedülálló módon tart fenn kapcsolatot Washingtonnal, Moszkvával, Pekinggel és Ankarával.
Szijjártó Péter kiemelte: a magyarországi ellenzéknek a határon túli magyarok csak kampánytémát jelentenek.
„Ez látszott akkor is, amikor Magyar Péter Erdélybe menetelt. A határon túli magyarok kellő tapasztalatot gyűjtöttek az elmúlt tizenhat évben, és jól tudják, hogy a nemzeti kormányra mindig számíthattak, és a jövőben is számíthatnak rá. A Beneš-dekrétumok kapcsán világosan beszélünk: a kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, és minden döntés az, amely erre az elvre épül. Ezért
minden felvidéki magyart meg fogunk védeni attól, hogy a Beneš-dekrétumokra alapozva bármilyen diszkriminatív döntés áldozatává váljon.”
Fotó: Facebook / Szijjártó Péter
