A magyar diplomácia vezetője azt is elmondta, hogy mi a különbség a nemzetközi nagytőke és egy ország működtetése között.
Csuhaj Ildikó műsorának legutóbbi vendége Szijjártó Péter külügyminiszter volt, aki természetesen beszélt a Tisza új főszakértőjével, Kapitány Istvánnal való találkozásairól is, illetve annak Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével való kitüntetéséről is.
Szijjártó 2023-as kitüntetés kapcsán kijelentette, hogy ebben nem lát ellentmondást, mivel „nem azért adunk át kitüntetéseket, mert valaki fideszes”.
Ezután a magyar diplomácia vezetője arról is szólt, hogy mindig világosan beszélt arról, hogy sem a gazdaság, sem az energiaellátás ügy nem lehet ideológiai kérdés. „Mert ha ideológiai alapon közelítjük meg abból baj van”.
„Én mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy egy baloldali ember által vezetett, tulajdonolt vállalatnál létrehozott munkahely az pontosan annyit ér, mint egy jobboldali tulajdonos által vezetett vállalatnál létrehozott munkahely. Mert ugyanúgy azt egy magyar ember kapja meg, magyar ember keres ott pénzt. Magyar ember tartja el a családját.
„Visszautasítom azt a megközelítést, hogy gazdaságpolitikát, sportot vagy energiapolitikát ideológia alapon kellene csinálni”
– szögezte le.
Ugyanakkor Szijjártó Péter elmondta, hogy azzal az iránnyal, amit Kapitány István, a Shell egykori globális alelnöke képvisel, azzal határozottan nem ért egyet. „Hogy ő a nemzetközi nagytőke részeként mit tett, és azt a nemzetközi nagytőke világa hogyan értékeli, az egy dolog.
De a nemzetközi nagytőke világa és egy ország irányítása, az két különböző történet”
– magyarázta a miniszter.
Felidézte, hogy bár próbálkozások voltak, hogy egy személy átjött az egyikből a másikba, de annak rendszeresen bukás lett a vége, mert más a szempontrendszer.
„A nemzetközi nagytőke szempontrendszere a profit, az állam működtetésében pedig a szolidaritásnak van nagy szerepe. A nemzetközi nagytőke működésében a szolidaritásnak semmi szerepe nincs, az ott nem létező dimenzió. Az államirányításban és az emberekkel való foglalkozában pedig a szolidaritásnak van a főszerepe.”
Szijjártó azzal folytatta, azért is beszédes, amit Kapitány István mondott többek között az ATV műsorában is, hogy az orosz energiahordozókról le kell válni. „Ez tönkretenne minket: tönkretenné a magyar embereket, és tönkretenné a magyar gazdaságot” – sorolta, majd ismertette, miért is történne mindez.
„Ha leválnánk az orosz energiahordozókról, akkor kiszolgáltatott helyzetbe kerülnénk másokkal szemben. Ha leválnánk például az orosz olajról, az azt jelentené, hogy már nem két vezetéken kaphatnánk a kőolajat, hanem csak egy vezetéken. S az, aki annak a vezéteknek a végén van, az olyan árat mond, amilyet nem szégyell, hiszen nincs vetélytársa”.
„Ráadásul az a vezeték nem is tud annyit behozni, amennyire szükség van, így még drágább lenne, mert kevesebbért nagyobb a harc”
– magyarázta.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy ha a Török Áramlatot kiiktatnák, akkor 8,5 milliárd bejövő kapacitást iktatnának ki. A többiből pedig nem lehet biztonságosan ellátni Magyarországot.
Ezután pedig leszögezte, hogy a nagytőke világát nem érdekli, hogy a magyar fogyasztó, a magyar család mennyit fog fizetni, mert profitot maximalizál. Ugyanakkor az államnak az számít, hogy az energiahordozó minél olcsóbb legyen Magyarországon. „S ha több helyről tudunk venni földgázt és kőoalajat, például Oroszországból és a Nyugatról egyszerre, akkor olcsóbb. De ha kiiktatjuk az orosz földgázt és az orosz kőolajat Magyarország energiaellátásából, akkor arra kell számítani, hogy a rezsiszámlák a háromszorosára növekednek” – vázolt fel egy negatív forgatókönyvet a tárcavezető.
Szijjártó Péter a beszélgetés során hangoztatta, hogy
nem érdekli honnan jön az a kőolaj vagy földgáz, a lényeg, hogy olcsó és megbízható legyen.
A külügyminiszter végül azt is felidézte, hogy mikor az első megállapodást kitárgyalta a Shellel, és megkötötték az első nem orosz vállalattal megkötött hosszútávú gázvásárlási megállapodást, akkor úgy hívták a Shell alelnökét, hogy Kapitány István, a külügyminsztert pedig úgy, hogy Szijjártó Péter.
Fotó: Facebook / Szijjártó Péter
