A jelentéstevő, Tineke Strik a plenáris vitában a Magyarországnak járó uniós források akár teljes befagyasztását és a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását sürgette, ami nyílt politikai nyomásgyakorlás és fenyegetés az Európai Tanács felé.

Az Európai Parlament (EP) magyarellenes jelentése jogilag nevetséges, politikailag veszélyes – közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerdán.

A közlemény alapján az EP által elfogadott Strik–jelentés újabb állomása annak a 2016 óta zajló, Magyarországot célzó politikai nyomásgyakorlási folyamatnak, amelynek valódi célja nem a jogállamiság védelme, hanem a nemzeti szuverenitás korlátozása és az uniós intézményekhez való politikai-ideológiai igazodás kikényszerítése.

Az elmúlt években Brüsszel olyan eljárási és pénzügyi eszközöket alkalmazott Magyarországgal szemben – kötelezettségszegési eljárások, jogállamisági jelentések, Erasmus és Horizont források befagyasztása, kohéziós pénzek visszatartása –, amelyek egy irányba mutatnak: a tagállami döntéshozatal feletti külső kontroll kiterjesztésére – olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményében, amely arra is kitér:

ezzel párhuzamosan az EU jelentős összegekkel támogat olyan médiaprojekteket és politikai befolyásoló szervezeteket, amelyek a brüsszeli politikai elvárásokat közvetítik, miközben a nemzeti intézményekre szigorú szankciókat és eljárásokat alkalmaz.

A Strik–jelentés a médiapluralizmus csökkenésére hivatkozik, miközben éppen azok a médiumok részesülnek uniós támogatásban – köztük a Telex, a 444.hu, az Átlátszó vagy a Direkt36 –, amelyek a brüsszeli narratívákat erősítik, és a velük szemben álló véleményeket „dezinformációnak” minősítik – közölték, hozzáfűzve, hogy ez a gyakorlat nem a függetlenséget, hanem az információs tér politikai irányítását szolgálja.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a közlemény szerint a Strik–jelentés egyik célpontjává vált, a támadások valós oka, hogy a hivatal feltárja azokat a külföldi befolyásgyakorló csatornákat, amelyek kulcsszerepet játszanak a hazai politikai és médiafolyamatok alakításában.

A jelentés elkészítésében részt vett politikai nyomásgyakorló szervezetek mind részei annak a hálózatnak, amelyet a hivatal elemzései is beazonosítottak.

A kommüniké arra is kitér: a LIBE–delegáció budapesti látogatása során a nyilvánosság kizárása, a hang– és videófelvétel tiltása és az előre megírt narratíva ismételgetése egyértelművé tette, hogy nem tények megismerése a cél.

Az, hogy a delegáció több tagja – köztük Michal Wawrykiewicz – nyilvánosan kiállt magyar politikai szereplők mellett, tovább erősíti a folyamat elfogultságát – írták.

A hivatal szerint a jelentéstevő, Tineke Strik a plenáris vitában a Magyarországnak járó uniós források akár teljes befagyasztását és a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását sürgette, ami nyílt politikai nyomásgyakorlás és fenyegetés az Európai Tanács felé.

„A Strik–jelentés nem jogi dokumentum, hanem politikai vádirat. Az Európai Parlament többsége egy olyan ideológiai kisebbséget képvisel, amely a nemzeti szuverenitást akadálynak tekinti, és európai normáknak álcázva terjeszti politikai célkitűzéseit” – szögezte le a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

MTI

Borítókép: Tineke Strik – Fotó: MTI/Kocsis Zoltán