„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. Gróf Andrássy Gyula, a kiegyezés politikusa Gróf Andrássy Gyula (1823-1890) a Magyar Királyság harmadik miniszterelnöke volt, aki gróf Batthyány Lajost és Szemere Bertalant … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. A húsvéti cikk megjelenése (1865. április 16.) A politikai élet történelmi jelentőségű vitairata, egy névtelen cikk 1865. április 16-án, húsvét vasárnapján, a Pesti … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. A neoabszolutizmus bukásától az 1861. évi országgyűlésig Az emigráció jeles alakjai közül Kossuth Lajos soha nem térhetett haza, csak 1894-ben, holtában. Gróf Teleki … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. A magyar reformkor célkitűzései Óriási az ellentmondás! Gondoljunk arra, hogy az öt évszázados magyarországi Habsburg uralom tizenkilenc királya közül az egyik legmerevebb, a … Olvass tovább
Hetek óta olvasom Ferenc Facebook bejegyzéseit. Azokat az empatikus, mélyen szántó, szókincsekben igen gazdag gondolatokat, amelyekből persze nem hiányoznak a lózungok, és jól érzékelhető az a mentalitás, hogy az „Apró” villából lenézek rátok, vigyázó szemeimet rajtatok tartom. Kitapintható, hogy Ferenc stílust váltott, betűvetésével igyekszik amolyan „haza bölcse” szerepbe tetszelegni. Tegnapi … Olvass tovább
Deák Ferenc politikai pályája mindmáig megkerülhetetlen viszonyítási pont a magyar politikai és tudományos elit számára. Életműve a kiegyezés révén az észszerű kompromisszumok jelképévé vált, különösen az elmúlt negyedévszázad során. 1865. április 16-án jelent meg Deák Ferenc politikai pályájának és egyben a kiegyezés felé vezető politikai útnak egyik legfontosabb szimbolikus mérföldköve, … Olvass tovább
Persze, hogy Gyurcsány Ferencről van szó, aki közösségi oldalán a következőket írja: „A II. világháború menetét a szövetséges hatalmak fordították meg. Az Egyesült Államok, Nagy Britannia és a Szovjetunió. Egy korábbi gyarmat, annak gyarmattartója és a kommunista ősellenség országa.” (Ez utóbbi mondat már kissé zavaros, de lehet, hogy csak nekem.) … Olvass tovább