Vélhetően a november 4-i gyásznap miatt helyezték el a feliratokat. 1956. november 4-én hajnalban az ország egész területén megindult a szovjet támadás. A nap nemzeti gyásznap lett Magyarországon, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezünk. Vélhetően emiatt ismeretlenek lefóliázták Kádár János egykori MSZMP-főtitkár, valamint Apró Antal, Dobrev Klára DK-s … Olvass tovább
1945-ben, miután az USA „jóvoltából” a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, a kommunisták választásokat írtak ki, de, mert nem kapták meg a kívánt eredményt, ezért 1947-ben egy új szavazólapot vezettek be a kommunista párt részére: A kékcédulát. Nos, ezzel a kékcédulával az elvtársak ott, és annyiszor szavaztak, ahányszor akartak. A városokban … Olvass tovább
A CÖF-CÖKA által alapított Civil Igazságtételi Bizottság munkája alapvetően a kommunizmus idején elkövetett, máig feltáratlan és így következmények nélkül maradt bűnök bemutatását végzi. Zétényi Zsolt tanulmánya a kommunista terror tombolásáról és a kommunisták áldozatairól szól. Az „Igazságszolgáltatás” áldozatai az 1944-1990 közötti szovjet katonai megszállás, az alkotmányosság szünetelése időszakában. Ebben az … Olvass tovább
Borvendég Zsuzsanna történész sorozata eredetileg a PestiSrácok oldalán jelent meg, ám bizonnyal vannak olyanok, akik lemaradtak róla. De azoknak is érdemes újra olvasniuk, akik nem minden részt olvasták. A teljes kép ismeretében érthetjük meg, hogyan jutottunk idáig? A West-Orient a kezdetek egyik legmeghatározóbb pártvállalata volt, amelynek botrányával, a hatmillió dolláros … Olvass tovább
Borvendég Zsuzsanna történész sorozata eredetileg a PestiSrácok oldalán jelent meg, ám bizonnyal vannak olyanok, akik lemaradtak róla. De azoknak is érdemes újra olvasniuk, akik nem minden részt olvasták. A teljes kép ismeretében érthetjük meg, hogyan jutottunk idáig? A bolsevikok már 1944-ben hozzáláttak ahhoz, hogy átvegyék Magyarország külkereskedelmének az irányítását. A … Olvass tovább