A Jókai-síremlék újjászületése nemes sorba illeszkedik: az elmúlt években ugyanis már megújult a Petőfi család, Munkácsy Mihály és Izsó Miklós nyughelye is. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Jókai Mór 1904. május 5-én hunyt el. Bár végakarata ellenére nem a szeretett svábhegyi kertjében temették el, azt az óhaját telesítette az … Olvass tovább
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából keddtől szabadon hozzáférhetővé tesz a nagyközönség számára egy digitalizált válogatást a Jókai-hagyatékból – tájékoztatta az MNMKK az MTI-t. Kiemelték, hogy a 200 daraból álló válogatás az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari … Olvass tovább
„Szüneteltetik” a magyar utcanevekre vonatkozó önkormányzati döntést Nagybányán, miután a liberális párti tanácsosok és az átnevezésre váró utcákban lakók ellenezték azt – közölte Pap Zsolt István alpolgármester a kronikaonline.ro hírportálnak nyilatkozva. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa felidézte, hogy a nagybányai közgyűlés októberben fogadott el tanácsi határozatot arról, hogy Jókai Mór … Olvass tovább
Egy olyan korban, amely nem ismerte a fotót és a filmet, a panorámakép egyszerre volt szórakozás és tájékozódás. Százharminc éve, 1894. május 13-án adták át a nagyközönségnek Feszty Árpád A magyarok bejövetele című hatalmas körképét. Az 1856-ban született Feszty Árpád az akadémikus, historizáló művészet jellegzetes képviselője volt, alkotásai többek között … Olvass tovább
Jókai Mór 120 éve, azaz 1904. május 4-én halt meg. A magyar irodalom legendás alakja nem akarta, hogy a sírhantja fölött sírkő legyen. Elképzeléséhez annyira ragaszkodott, hogy kívánságát a végrendeletébe is beleírta. Akárhová nézünk, mindig valamilyen emlékévbe botlunk – kis túlzással persze. Tavaly ért véget a Petőfi Sándor-bicentenárium, amit a Covid-járvány … Olvass tovább
Szív és lélek, pedig csak három szín van egymás mellé varrva: a piros, a fehér és a zöld. Vajh mi lehet ennél több? Egészen a középkor derekáig kell visszanyúlni akkor, ha a kokárdák eredetét kutatjuk. A szó minden bizonnyal a kakastaréjt jelentő francia „cocarde” szóból származik, az ottani katonák körében … Olvass tovább
Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el – Jókai Mór Jókai villája mellé sietnek a magyar írók. A Magyar Írószövetség idén a balatonfüredi Anna Grand Hotelben ünnepli meg a magyar szépírók napját. Az eseményen beszédet mond Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. Mária Terézia, a „jóságos császárnő” uralkodásának négy évtizede során kínosan ügyelt arra, hogy Magyarország, a birodalom része maradjon az alattvaló népek sorában, ne … Olvass tovább
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján. Mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy a szintén a Magyar Írószövetség kezdeményezésére első alkalommal 1964. április 11-én megünnepelt Magyar Költészet Napja az évtizedek során milyen jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez, a költészet társadalmi megbecsüléséhez. … Olvass tovább
Negyedik éve ünneplik meg a magyar széppróza napját február 18-án, a legtermékenyebb munkásságú írónk, Jókai Mór születésnapján, a Magyar Írószövetség kezdeményezésére. Ebből az alkalomból jelent meg az írás a Borsod-Abaúj-Zempléni hírportálon, amelyből néhány részletet idézünk. – Egyes források szerint Jókai Mór és későbbi neje, Laborfalvi Róza színésznő a miskolci színház … Olvass tovább