A bécsi gimnáziumokban csendben terjeszkedik az iszlám, a muszlim vallású diákokkal szembeni túlzott tisztelet pedig nem ismer határokat. Miközben egyre gyakoribb Ausztriában, hogy a diákok az iskolai tanórákon és a szünetben a Koránt olvassák, a keresztény szentírás, a Biblia elfogadottsága egyre csökken. Meghökkentő eset történt a minap Bécs Döbling kerületének … Olvass tovább
A káfír szó gyűjtőfogalom, amelyet „hitetlennek” szokás fordítani, bár ez a szó nem fejezi ki az eredeti arab kifejezés pejoratív ízét. Talán a törökök által használt „gyaur kutya” tükrözi legjobban a káfír tartalmát. Ide tartoznak nemcsak az ateisták és a politeisták, hanem a Koránban gyakran „Könyv Népei” is. /6./ A … Olvass tovább
Az Újszövetségi Szentírásban a rabszolga szó csak párszor szerepel, többnyire átvitt értelemben vagy úgy, hogy elítéli a rabszolgatartást. Elítéli például az egyiptomiakat, akik a választott nép fiait rabszolgasorsban tartották (ApCsel 7,7). Szent Pál pedig kijelenti: „Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettek … Olvass tovább
A keresztény a felebaráti kapcsolatokról a főparancsolat második részében, illetve a tízparancsolat IV-X. parancsaiban talál alapvető eligazítást. A keresztény felfogás szerint a tízparancsolat nem más, mint a „kinyilatkoztatott természettörvény”, amelyet a Teremtő lelkünkbe írt, ezért ezt mindenkinek ismernie kellene, függetlenül attól, hogy milyen vallású, illetve hogy tanult-e hittant vagy sem. … Olvass tovább
Mivel az iszlám szerint a Koránban Allah szó szerinti kinyilatkoztatásai találhatók, a Korán gyalázása istenkáromlással ér föl, és egyes országokban halállal is büntethető. Maga a „korán” szó nem könyvet, nem is olvasmányt jelent, hanem felolvasást, hangos recitálást. Ezzel szemben a Biblia elsősorban írás, szent írás, amelyből szoktunk ugyan felolvasni (főleg … Olvass tovább