A Szent Korona tana napjainkban egészében nyilvánvalóan nem érvényesül; egyrészt – egyebek mellett – azért nem, mert az államforma és államszervezet nem azonos történetileg volt államformával és államszervezettel. Továbbá azért sem, mert a nemzetközileg uralkodó jogi kultúra és fogalomkészlet, a politikai és erkölcsi elvek és nézetek, a világnézet lényegesen – … Olvass tovább
A bíboros 1970. október 13-i dátummal keltezett, immár Robert Milhouse Nixon elnökhöz írott levelére a Fehér Ház válasza csak hónapokkal később, 1971. januárban érkezett meg. A Szent Koronával kapcsolatban négy pontban rögzített álláspontot a nagykövet szóban közölte a bíborossal: a levelét megkapta a Fehér Ház, ahol azt tanulmányozták, s üzenetük … Olvass tovább
A bécsi amerikai nagykövet 1970. szeptember 11-én táviratban értesítette a külügyi tárcát Washingtonban és a budapesti amerikai nagykövetséget König bíboros kéréséről: ha Alfred Puhan, az új budapesti nagykövet Bécsben jár, szeretne vele beszélni. König hallgatott arról, mi lenne megbeszélésük tárgya, de Humes úgy vélte, lehet, hogy Szent István koronájának a … Olvass tovább
Mindszenty bíboros Johnson elnökhöz írott újabb, 1966. augusztus 26-i levelében kitért az Amerikai Egyesült Államokban őrzött koronázási palást sorsára is, nehogy az enyészet martaléka legyen. Ezt oly fontosnak érezte, hogy három nappal később írott napi jegyzeteiben is papírra vetette. „Elküldtem a levelet az elnöknek: köszönet a Szent Korona, a szt. … Olvass tovább
A hercegprímás elleni per egyik vádpontja szerint a bíboros azért akadályozta meg a korona hazaszállítását, hogy alkalmas időben megkoronázhassa vele Habsburg Ottót. Az 1948. december 26-án – a nemzetközi jog rendkívüli durva megsértésével – letartóztatott bíborost emellett kémkedéssel, a köztársaság megdöntésével, továbbá valutával való üzérkedéssel is megvádolták. Mindent egybevetve, a … Olvass tovább
Varga Béla személye különösen fontos, – ő az ideiglenes államfői testület, a Nemzeti Főtanács tagja is,- akit korábban Mindszenty bújtatott a nyilasok elől. Az I. Magyar Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke lett (legitimista múltja ellenére a köztársasági kényszerepizód egyik főszereplője, emigrációba vonulásával a kudarc tanúsítója), aki a „megbízását” az 1990-es magyar országgyűlésnek … Olvass tovább
A hercegprímás – akkor Serédi – az 1944 -es alkotmányos válsághelyzetben,a diktatúrába forduló októberi napok idején számításba jött, mint ideiglenes államfő. Megelőzőleg az országtanács tagjaként a kormányzói tiszt megüresedése esetén ülésező testületben az 1937-es XIX. törvénycikk szerint a miniszterelnök, az országgyűlés két házának elnöke, a Kúria elnöke, a közigazgatási bíróság … Olvass tovább
Mindszenty József az utolsó magyar hercegprímás nem ismerte el a német, majd a szovjet megszállással törvénytelenül létrejött rendszereket, s a helyzet tudatos mérlegre tétele alapján érvényesíteni kívánta közjogi, alkotmányos szerepét, amelyet hercegprímásként betöltött. Mindszenty élettörténetének, közszereplésének, több évtizedes meghurcoltatásának titka közjogi szerepében is benne rejlik meghatározó módon, olyannyira, hogy boldoggá … Olvass tovább
A Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk bevezetése szerint „Magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról. … Olvass tovább
A korona világháborús és háború utáni hányattatásairól tömören és szakszerűen beszél az 1990-ben elhunyt Bölöny József. A közjogász és történész több alkalommal szerencsésen fejtette ki nézeteit mind a Szent Korona története, mind – különösen – a Szentkorona-tan története ügyében, még a két világháború között, amikor legitimista szemlélettel, a tények szigorú … Olvass tovább