Emlékezetes mozzanata a Szent Korona történetének az 1933-as koronaőr választás, amikor báró Perényi Zsigmond és gróf Teleki Tibor lett közfelkiáltással megválasztott koronaőr. Báró Perényi Zsigmond megválasztott koronaőr a következőket mondotta: “Nagyméltóságú Elnök Urak! Mélyen t. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Mély hódolattal köszönöm koronaőrtársam és a magam nevében Ő főméltóságának, a Kormányzó … Olvass tovább
Érdemes idézni a “Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gond-viseléséről” szóló 1928. évi XXV. tc. indokolását és szövegét, amely részletesen, a Szent Korona közjogi jelentőségének teljesen megfelelő módon szabályozta a korona körüli teendőket és hatásköröket, az 1867 óta követett gyakorlatot kodifikálva. “Az 1927. évi május hó 27-én a Felsőházban gróf … Olvass tovább
Bethlent a magyar rendek ugyan megválasztották királlyá, azonban meg nem koronázták, noha a Szentkorona ekkor még az ő kezén volt. Ezen 1619–1622-i viszontagságos évek alatt a Szentkorona őre, Révay Péter gróf, állandóan a Szentkorona mellett tartózkodott, követte azt mindenhová, míg csak 1622-ben, miután azt II. Ferdinánd megbízottának átadta, meg nem … Olvass tovább
A középkori magyar-oszmán érintkezések a 14. században kezdődtek, s a Balkán új hódítóit erősen foglalkoztatta legerősebb ellenfelük kiléte. A magyarok múltjáról kialakított kép persze az idők során változott. Először a muszlim mitológiában Seddád királyához kötött, Magyarországon megtalált kardra vonatkozó történetet jegyezték fel, amely egyfajta jogigényt fejezett ki országunkra. 1529-ben Ibrahim … Olvass tovább
Amint másutt olvasható, I. Ulászlót a Szent István fejereklyetartóját addig díszítő koronával koronázzák meg, amelyet a székesfehérvári bazilikában lévő sírból vesznek ki. Az 1440. július 17-én kelt oklevélben az országgyűlés szól a királyválasztási jogról és a királyi hatalom átruházásának jogáról, s a Szentkorona eszméjéről is, a Szentkoronát mindaddig megfosztva “hatályosságától, … Olvass tovább
Az a kérdés, hogy mai koronázási jelvényeink közül a szent koronán kívül, melyek kétségtelenül Szent István koriak? A palást, s talán még a jogar is. Mert a ma is használatos kard, országalma, s a többi ruhák, sőt a kereszt is, kétségtelenül későbbiek, legtöbbnek már stílusa is elárulja ezt. A palástra … Olvass tovább
Hiba lenne, ha a Szent Korona tagságot a Nagyasszony főségének elismeréséhez kötnénk, mert ezen eszme katolikus – és nem vallástól független – jellegű. Ezt Mindszenty hercegprímás is elismerte. A Szent Koronához tartozás, mint közjogi viszony, nem függ sem nyelvtől, sem vallástól. Ennek megállapítása akkor is nélkülözhetetlen, ha a Boldogasszony tisztelet … Olvass tovább
Németh László , – nem azonos a “Minőség forradalma” írójával -, részletes tanulmányában rámutat, egyetértve más szerzőkkel: “a magyarság megtérésekor az ősi istenasszony kultusza elősegítette a keresztény értelemben vett Istenanya, a Boldogságos Szűz kiválasztását”. “A magyar katolikus megújulás Mária tisztelete a magyar lélek időszerű igényeinek megfelelően sajátos, normatív jelleget öltött. … Olvass tovább
A Szent Korona mitológiája szerint „Országunk, első királyunk, Szent István óta az Istenanya, Szűz Mária országa, a Regnum Marianum. (Dantét idézve: a szentek országa, Sacra Pannónia.) Azóta az, mióta Szent István király az államot és az itt élők összességét szimbolizáló Szent Koronát felajánlotta a Szent Szűznek, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony … Olvass tovább