„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. Gróf Andrássy Gyula, a kiegyezés politikusa Gróf Andrássy Gyula (1823-1890) a Magyar Királyság harmadik miniszterelnöke volt, aki gróf Batthyány Lajost és Szemere Bertalant … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. A húsvéti cikk megjelenése (1865. április 16.) A politikai élet történelmi jelentőségű vitairata, egy névtelen cikk 1865. április 16-án, húsvét vasárnapján, a Pesti … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. A neoabszolutizmus bukásától az 1861. évi országgyűlésig Az emigráció jeles alakjai közül Kossuth Lajos soha nem térhetett haza, csak 1894-ben, holtában. Gróf Teleki … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. A szabadságharc bukásától az aradi vértanúk mártírhalálán keresztül gróf Batthyány Lajos törvénytelen kivégzéséig. A szabadságharc sorsa Buda bevétele után Magyarország Buda visszafoglalása – … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. Előzmények Amikor a kormány Windischgratz támadása elől Debrecenbe tette át a székhelyét, Görgey Artúr Pestről észak felé vonulva, megmentette a haderő jelentős részét. … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. Jellasics megtámadja Magyarországot Azon a napon, amikor Jellasics 1848. szeptember 11-én átkelt a Dráva folyón, s a Magyar Királyság területére lépett, a … Olvass tovább
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!” Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni. A magyar reformkor célkitűzései Óriási az ellentmondás! Gondoljunk arra, hogy az öt évszázados magyarországi Habsburg uralom tizenkilenc királya közül az egyik legmerevebb, a … Olvass tovább
A napokban több olvasói levél, megkeresés is érkezett a szerkesztőségünkbe, melyeknek témája, hogy Komáromban, a város több pontján is kihelyeztek olyan szlovák nyelvű plakátokat, melyeken Kossuth Lajos arcmásával népszerűsítik a szlovák tannyelvű iskolákat. A rövid üzenet azt állítja, Kossuth is tudott szlovákul – írasd szlovák iskolába a gyermekedet! A plakátokat … Olvass tovább
A bécsi udvar propagandagépezete sok mindent bevetett annak érdekében, hogy a magyar szabadságharc vérbefojtását követően rebellis, folyton lázongó népségnek állítsa be a magyarokat, a betyárok pedig nagyon is kapóra jöttek a kancelláriának. Ezzel igyekeztek igazolni Haynau vérengzését, az 1848/49-es magyar függetlenségi harc miatti bosszúhadjáratot. Az osztrák kancelláriának kapóra jöttek a … Olvass tovább
1894. március 20-án halt meg torinói száműzetésében Kossuth Lajos, a „turini remete”, az 1848-49-es szabadságharc vezetője. Életéből megemlékezésként csak néhány pillanatot idézünk fel. 1802. szeptember 19-én a Zemplén vármegyei Monokon született kisnemesi családban. Jogi oklevelének megszerzése után, 1824-ben ügyvédi pályára lépett. Az 1832-1836. évi pozsonyi országgyűlésen a távollévő főrendek képviselőjeként … Olvass tovább