A korona világháborús és háború utáni hányattatásairól tömören és szakszerűen beszél az 1990-ben elhunyt Bölöny József. A közjogász és történész több alkalommal szerencsésen fejtette ki nézeteit mind a Szent Korona története, mind – különösen – a Szentkorona-tan története ügyében, még a két világháború között, amikor legitimista szemlélettel, a tények szigorú … Olvass tovább
Érdemes idézni a “Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gond-viseléséről” szóló 1928. évi XXV. tc. indokolását és szövegét, amely részletesen, a Szent Korona közjogi jelentőségének teljesen megfelelő módon szabályozta a korona körüli teendőket és hatásköröket, az 1867 óta követett gyakorlatot kodifikálva. “Az 1927. évi május hó 27-én a Felsőházban gróf … Olvass tovább
Bethlent a magyar rendek ugyan megválasztották királlyá, azonban meg nem koronázták, noha a Szentkorona ekkor még az ő kezén volt. Ezen 1619–1622-i viszontagságos évek alatt a Szentkorona őre, Révay Péter gróf, állandóan a Szentkorona mellett tartózkodott, követte azt mindenhová, míg csak 1622-ben, miután azt II. Ferdinánd megbízottának átadta, meg nem … Olvass tovább
Amint másutt olvasható, I. Ulászlót a Szent István fejereklyetartóját addig díszítő koronával koronázzák meg, amelyet a székesfehérvári bazilikában lévő sírból vesznek ki. Az 1440. július 17-én kelt oklevélben az országgyűlés szól a királyválasztási jogról és a királyi hatalom átruházásának jogáról, s a Szentkorona eszméjéről is, a Szentkoronát mindaddig megfosztva “hatályosságától, … Olvass tovább
Az a kérdés, hogy mai koronázási jelvényeink közül a szent koronán kívül, melyek kétségtelenül Szent István koriak? A palást, s talán még a jogar is. Mert a ma is használatos kard, országalma, s a többi ruhák, sőt a kereszt is, kétségtelenül későbbiek, legtöbbnek már stílusa is elárulja ezt. A palástra … Olvass tovább
Németh László , – nem azonos a “Minőség forradalma” írójával -, részletes tanulmányában rámutat, egyetértve más szerzőkkel: “a magyarság megtérésekor az ősi istenasszony kultusza elősegítette a keresztény értelemben vett Istenanya, a Boldogságos Szűz kiválasztását”. “A magyar katolikus megújulás Mária tisztelete a magyar lélek időszerű igényeinek megfelelően sajátos, normatív jelleget öltött. … Olvass tovább