Az elmúlt években egyre látványosabban formálódik át Európa politikai térképe: a bevándorláskritikus, patrióta, szuverenista jobboldali pártok több országban is meghatározó politikai erővé váltak. Hollandia, Ausztria, Németország vagy Lengyelország olyan példák, ahol ezek az erők jelentős választási támogatottságot szereztek – sőt, néhol meg is nyerték a választásokat. Mégsem kaptak automatikusan lehetőséget a kormányalakításra, vagy kizárták őket a törvényhozási pozíciókból, még akkor is, ha a választók negyede mögéjük sorakozott fel. Ez a jelenség – gyakran politikai karanténként emlegetett stratégia – súlyos kérdéseket vet fel a demokrácia működésével kapcsolatban, és hosszú távon nem oldja meg a feszültségeket, hanem csak tovább mélyíti azokat; a választói akarat figyelmen kívül hagyása és a valós problémák eltagadása egyre többekben kelti a nyugati politikai rendszerek hiteltelenségének érzetét.
Hazánk a frontvonalban: Schengen védelme, Ukrajna háborúja, Európa jövője – magyar szemmel
Miközben Európában változások zajlanak, a Magyarországra alkalmazott kettős mérce tovább él. Hazánk jelenleg is napi egymillió eurós bírsággal szembesül az Európai Bíróság tavalyi döntése nyomán, mert nem hajlandó végrehajtani az uniós migrációs politika azon elemeit, amelyek szembemennek a schengeni rendszer alaplogikájával: a külső határok védelmével. Magyarország álláspontja régóta világos és … Olvass tovább