A világ örömre vágyik. Mi mindannyian örömre vágyunk. Nem pusztán élvezetekre, hanem derűre. Ezt az érzést csak úgy érhetjük el, ha élnek bennünk eszmények. Ha az eszményeket útközben elveszítjük, csak a rothadt, pusztuló világot látjuk magunk körül. Azért mondom, hogy „elveszítjük”, mert eredendően mindannyiunkba beépítette a teremtő az eszmények iránti … Olvass tovább
Engem megdöbbent Európa közömbössége. Tétlenül nézi végig, ahogy beszámíthatatlan öregemberek, ripacs bábszínészek, volt KGB-tisztek, az öngyilkosságig fanatikus terroristák, sunyi diktátorok háborúkat indítanak. Most kell, hogy észnél legyünk, helyén legyen a szívünk. Most, mikor megint úgy érezzük, minden összeesküszik ellenünk. Most, mikor háború dúl és háború fenyeget. A szomszédunkban és máshol … Olvass tovább
Úgy hallom, az Európai Parlamentben egy „zöldpárti” képviselő Lenint idézte. Nem elrettentő, hanem követendő példaként. Valami ilyesmit: „ahol akarat van, ott megoldás is van”. Nem tudom hol és mikor mondta ezt Lenin elvtárs, de nem is ez a fontos, hiszen a gondolat maga olyan régi, mint maga a gondolkodó ember. … Olvass tovább
Megint nagyon elharapózott a magyar közéletben a „fasisztázás”, de vigyázzunk ezzel! Most hagyjuk, hogy ez a kifejezés valójában mit is jelent, milyen különbségek vannak az olasz fasizmus, a német nemzeti szocializmus és mondjuk a magyar hungarizmus között. A lényeg az, hogy a „fasiszta” megnevezéssel egy az egész bolygón többé-kevésbé egységesen … Olvass tovább
Nincs. Ne legyen! – bömbölik kidülledt erekkel. Azzal kezdődött, hogy ne legyen világkiállítás. Emlékeznek? Nem lett. Ne legyen olimpia. Az se lett. És jött sorban minden kezdeményezésre az elutasítás. Vadászati világkiállítás. Lett. Úszó-, majd atlétikai világbajnokság. Ne legyen! De lett. Ne lehessen forgalom a Lánchídon. Nem lett. A gyalogosok ugyanúgy … Olvass tovább
Nagyon bonyolult szellemi képlet állt elő: frusztráció, skizofrénia, zavar és düh együtt. És mindenképpen agresszivitás. Festettek nálam – lakodalom lesz a Zöldfa utcában –, és valahogyan szóba kerültek a stadionok. Persze jött a duma, hogy „minek annyi stadion” stb., vitatkozni kár lett volna. Főleg, mert a szaki teljes meggyőződéssel állította … Olvass tovább
Beugrik egy kép a közösségi megosztón. Három fotó. Az egyiken bőséges reggeli (tojás, bab, kolbász stb.). Aláírás: angol reggeli. A másodikon croissant, lekvár, vaj. stb. Aláírás: francia reggeli. A harmadikon üres kávás csésze és egy hamutartó tele csikkekkel. Aláírás? De hisz már biztosan kitalálták. Magyar reggeli. Lehet, hogy viccesnek, jópofának … Olvass tovább
Mi is volt a legfőbb oka, hogy a magyarság létszáma nemhogy megduplázódott volna, de ma már az is veszélybe került, hogy az 1913-as tízmilliós számot megtartsa a Kárpát-medencében? A perspektíva hiánya. Száztíz éve írta le Ady Endre azt a mondatot, amely 1977 óta kísér utamon: „Hiszen mikor Etelközben voltunk, s … Olvass tovább
Lehetetlen, hogy az üvöltöző tömeg még egyszer Barabást kiáltson, miközben az egyén Jézus nevét suttogja – Szerencsés Károly történésszel, az ELTE Bölcsészkarának tanárával beszélgettünk a háború okairól, következményeiről, és arról, hogy a halál látószögéből mennyire gyönyörű az élet. Tavaly február 24-én tört ki a háború. Tudjuk, hogy aznap támadta meg … Olvass tovább
A történelem alakulása szempontjából egyaránt fontos, hogy egy-egy társadalmi mozgalom vagy akár ambiciózus személy mit próbált és mit tudott megvalósítani elképzeléseiből. Általában óriási a különbség. Vannak, akik szerint az előző szinte fontosabb is, mások szerint csak az számít, ami megtörtént. A szándék és a tényleges valóság közti eltérés lehet tudatos … Olvass tovább