Az egészségügyi államtitkár volt a vendége csütörtökön a Harcosok órája című műsornak, ahol az egészségügy témája és a hazai kórházak állapota is szóba került.
Negyedik adásához érkezett csütörtökön a Harcosok órája, amelynek műsorvezetője Németh Balázs, a Fidesz frakciószóvivője. Első alkalommal Orbán Viktor miniszterelnök, másodjára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, míg legutóbb, a harmadik adásban Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője volt a vendég. A negyedik adásban Takács Péter egészségügyi államtitkár volt a vendég.
A műsor elején szóba került Takács Péter korábbi ATV-s vitája Kulja Andrással, a Tisza Párt EP-képviselőjével és egészségügyi szakértőjével. A műsorvezető felidézte, hogy Magyar Péter egy Blikken megjelent online szavazással igyekezett bizonyítani, hogy a két fél közti vitát az egészségügy témájában Kulja András nyerte. Takács Péter ugyanakkor megjegyezte: ő közvélemény-kutatási adatokat látott erről, hogy a bizonytalanok 85 százaléka szerint is ő nyerte a vitát.
„ Ebből is látszik, hogy a Tisza Párt mennyire hülyének nézi a szavazókat” – jegyezte meg az egészségügyi államtitkár.
Azt is megjegyezte, hogy először azt hitte, csak tiszteletlen volt vele szemben a Tisza Párt, amikor felkészületlenül küldte el a vitára a politikusát, ugyanakkor szerinte kiderült, hogy nem csak erről van szó.
„Kulja András felsőbbrendűen és peckesen állt az ATV-s vitánkhoz. Lehet, hogy neki sem ártott volna készülni inkább. Ettől a pillanattól kezdve éreztem azt, hogy ezt a vitát meg fogom nyerni. Magas lóról lehet nagyot esni, ez be is bizonyosodott” – tette hozzá az államtitkár.
Azt is megjegyezte, hogy Magyar Péter „felsült a szakpolitikusaival, ezért sem engedi őket nyilatkozni.” Ezt követően Takács Péter elmondta, nem is kíván többet foglalkozni a Tisza Párttal, így a beszélgetésben rátértek az egészségügy témájára.
„Amikor átvettük a kormányrudat 2010-ben, akkor egy elég tragikus helyzetet örököltünk. Katasztrofális állapotok voltak. Az ezt megelőző nyolc-tíz évben évente 1000–1100 orvos hagyta el Magyarországot, nem volt reális életpályakép előttük. Azóta egy történelmi léptékű béremelésen vagyunk túl és megszüntettük a hálapénzt, ezek a kormányzati intézkedések oda vezettek, hogy megtizedelődött a kivándorlók száma” – fogalmazott az államtitkár.
Takács Péter kifejtette: megszüntették a hálapénzt, az orvosok fizetését pedig úgy emelték meg, hogy a nemzetgazdasági átlag több mint háromszorosa lett, és véleménye szerint ezek a kormányzati intézkedések oda vezettek, hogy jelentősen csökkent a Magyarországot elhagyó orvosok száma. Ma 400 orvos kéri ki a külföldi működéshez szükséges papírjait, de amíg 2010 környékén a 90 százaléka valóban elhagyta az országot, addig a mostani 400-ból 300 „ingázó orvos”, tehát eltölt egy hétvégét Manchesterben, és utána visszajön a magyarországi munkahelyére dolgozni.
Mint mondta, „tény, hogy van szakdolgozóhiány Magyarországon”, de orvoshiány nincs. Hiányzik azonban a középgeneráció, a 40 és 55 év közötti orvosok, szakdolgozók, de ez a hiány a szocialista kormányok idején keletkezett, amikor „totálisan kilátástalan volt az egészségügyi dolgozók élethelyzete”.
A béremelés kapcsán a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) állnak vitában, de Takács Péter szerint „az a baj, hogy a Magyar Orvosi Kamara már elvesztette köztestület jellegét, sokkal inkább politikai aktivista szervezetként működik”. Egészségügyi felvilágosítás címmel „a 444 szalagcímeit rakták ki a plakátra és árulták igazságként”, de hazugság, hogy egymillió embernek nincs háziorvosa Magyarországon.
Az államtitkár arra is kitért, hogy a közszolgálatban dolgozók, így az ápolók, orvosok is egymillió forintos otthontámogatási támogatást kaphatnak, amiről szerdán döntött a kormány. „A bérintézkedések jó irányba mennek”, az ápolók bérét 2016-tól már kilencszer emelték, de önmagában a pénz nem elég ahhoz, hogy egy életpályát felfessenek, ezért egy kompetenciabővítést indítanak a háziorvosoknál és a szakdolgozóknál.
A korábbi ellenzéki felvetésekre reagálva Takács Péter azt mondta: előfordulhat bármelyik budapesti kórházban csótány, mert évek óta elmaradt a belvárosban a csótányirtás. Ugyanakkor a budapesti kórházi rendszerre 2016 óta majdnem 300 milliárd forintot költöttek, minden évben lépnek előre a felújításokkal, és sokkal gyorsabban lehetne haladni, ha a helyreállítási alap forrásait „nem blokkolnák politikai okból”.
A kórházi klímák ügyéről felidézte: tavaly a Tisza politikusai „megpróbálták beállítani úgy, hogy összedőlt a magyar egészségügy”, klímakatasztrófa van és tömegével maradnak el a műtétek. A tavaly tervezett 64 ezer műtétből azonban mindössze 196 maradt el.
Takács Péter a kórházi étkeztetésről elmondta, hogy idén jelentős forrást, 150 milliárd forintot fordítottak a dologi keretek rendezésére, ennek egy része az élelmezés javítását szolgálta, megemelték annak napidíját. A pécsi klinikai központtal együtt vizsgálatba kezdtek, mennyiből lehetne kihozni egy jó minőségű, megfelelő tápértékű napi étkeztetést a speciális diétákra is figyelemmel – jelezte, hozzátéve, előbb-utóbb minden magyar kórházban hasonló színvonalú étkezés lesz, megállapodtak a beszállítókkal, hogy magasabb tápértékű és nagyobb adagokat hoznak.
A várólistákról azt mondta: 2013-ban, közvetlenül a transzparens online rendszer bevezetése előtt még „kórházi kockás füzetekbe voltak felírva” és 88 ezer ember neve volt rajtuk, totálisan átláthatatlan és a korrupció melegágya volt, ma 27 ezer olyan ember van, aki 60 napnál régebb óta vár valamilyen beavatkozásra, vagyis a várólista a harmadára csökkent.
„Csípőprotézis, térdprotézis és a kiterjesztett gerincstabilizáló műtét esetén kell 60 napnál tovább várni, minden más esetben az országos átlag ez alatt van” – mondta. Elismerte ugyanakkor, hogy vannak szélsőséges esetek, de aki hosszú időre kap időpontot, kérje, hogy helyezzék át egy másik intézmény várólistájára, ezzel a lehetőséggel eddig már 4 ezren éltek.
Takács Péter megjegyezte, az átlagos várakozási időket tekintve Magyarország az európai uniós összevetésben a térdprotézist kivéve mindenhol az első harmadban van, a szemlencsét tekintve itt a harmadik legrövidebb a várakozási idő.
A szakrendelésekhez kapcsolódó időpontfoglaló rendszerről azt közölte, hogy azok is az átláthatóságot szolgálják és jellemzően az ellenzéki önkormányzatok által fenntartott intézmények nem csatlakoztak hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy itt is megszűnt az a rendszer, hogy csak a területileg illetékes szakrendelőbe lehet menni. Takács Péter hangoztatta, a kormány célja, hogy értékállóak legyenek az egészségügyi fizetések. Példaként hozta fel, hogy a „nővérek bérét” 2016 óta kilencszer emelték meg, és a béremelést folytatni fogják.
Az államtitkár világbajnoknak nevezte a magyar egészségügyi képzést. Úgy vélte, mind az orvos-, mind az ápolóképzésre „méltán lehetünk büszkék”, így szerinte „nem véletlen, hogy az orvosképző egyetemeink a világ élvonalában vannak”.
„A magyar egészségügynek vannak olyan részei, amik világszínvonalúak, és ilyen a mentőszolgálat is” – jegyzete meg. Kiemelte, a Fidesz-kormány 1100 mentőautót lecserélt, a használatban lévő járműveket a legmodernebb mentéstechnikai eszközökkel szerelte fől.
Borítókép: Takács Péter a Harcosok Órájában
Forrás: Facebook/Fidesz Frakció
