A magyar szellemi honvédőknek, patriótáknak jó karmesterük van. Orbán Viktort sok országban irigylik tőlünk. Számos EU tagország polgára lenne büszke arra, ha miniszterelnöke, visszanézve a múltba, a tanulságokat magáévá téve, szavaiban értékelné a jelent, majd a jövőre is képes lenne lendületet adni.

A családok összetartozását és a társadalom tagjai részéről számukra adott gazdasági megbecsülést követi az ifikor végén kilépőknek biztosított munkalehetőség. A lakáshoz, otthonhoz juttatással a kedvezményes hitel megadja a tulajdonszerződésből fakadó stabilitást.

A természeti katasztrófák legyőzése (árvíz, vörösiszap, COVID járvány, aszályos évek) a választók összefogása nélkül nem valósulhatott volna meg. A miniszterelnök és kormányának tagjai ott álltak a gátakon, csakúgy, mint az illegális bevándorlás megakadályozását jelentő kerítés építésnél.

Orbán cselekedetei, az „egy mindenkiért” gondolkodása a nyugati civilizáció védelmezését is jelenti.

A kétharmados polgári többség, viselve az ellenzék gúnyolódását, az általuk 2010-ben örökségbe kapott IMF-hitelek visszafizetése mellett kilábalt a gazdasági csődhelyzetből. Nemzetünk vagyona, köszönhetően az elmúlt 15 évben jól működő NER-nek, kétszereződött – talán nem magától.

A Kádár-rendszer felvett óriási hitelét és annak visszafizetését terhelő kamatait ma is nyögjük. A volt szocialista országok a rendszerváltás alkalmával ezen hitelek visszafizetését megtagadták. A bankok felé alkalmazott „úri gesztusunk” hibának bizonyult.

Gyurcsányék ma is károgó csapata, a vörösbárók javára, kiárusította a honi ezüstöt. A féktelen dorbézolás számtalanul elszórt elemét a NER segítségével lehetett visszavásárolni (lásd Vízművek, repülőtér, stb.).

A stabil állam alappilléreinek tekinthető, ha ipari és kereskedelmi lehetőségeit saját polgáraira bízva, őket előnyös helyzetbe hozva a külföldi konkurenciával szembe állíthatja. Ha így történik, a nyereséget külföldi szereplők nem talicskázhatják ki, hanem az költségvetésünket gyarapíthatja. A gazdagodó magántulajdonosok megjelenése természetes folyamat, a kapitalizmus gazdaságának velejárója. Mindez új munkahelyeket teremt, ugyanakkor a magyar vállalatokat külföldön is versenyképessé teszi. Így aztán mi is visszafelé talicskázhatjuk az ott létrehozott nyereséget. Ez esetben a növekvő költségvetésből több jut, többek között szociális tevékenységekre is. Világos, hogy a gazdagodás nem ad hivalkodásra okot. Eltitkolni azonban nem érdemes, hiszen ez a nyugati világban természetes folyamat. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a magánnyomozói tevékenység e tekintetben nem ad okot jól fizetett politikai állásfoglalást segítő kampányeszköz működtetésére.

A magyarországi ellenzék keskeny zsákutcába futott és 15 éve nem tud eredményes fordulatot végrehajtani. A NER-rel szemben nem képes alternatívát mutatni.

A bolsevizmusból, majd a kommunizmusból táplálkozók napjainkban eljutottak a liberálfasizmus kialakításáig. Hab a tortán, hogy ezt fokozza a „brüsszeli elit” elvakult soviniszta gondolkodása. Az eredmény politikai és gazdasági szempontok alapján Európa szerepének gyengülése, a világ történéseiben a futottak még kategóriába kerülés. Tévesnek bizonyult, hogy a kontraszelektált „elit” károkozásainak eltakarására az orosz-ukrán háború folytatását szorgalmazza és azt védőpajzsként alkalmazza. Az európai patrióták joggal szégyenkeznek, amikor Donald Trump leiskolázza a birodalom vezetésére önjelölt Ursula von der Leyen-t. Elképedve láthatjuk, hogy karonfogott társával, Manfred Weber-rel alattomos módszerekkel miként próbálnak az Európai Tanácsban népük jóvoltából odaküldött miniszterelnökök, államfők fölé kerekedni. Amerika saját kárán már megtanulta a leckét, Donald Trump tudja, hogy birodalmi demokráciát exportálni nem lehet, az minduntalan bukáshoz vezet. A mai lengyelországi események igazolják, hogy nemzetek szolgaságba helyezése megvett árulók alkalmazásával, az NGO-k közreműködésével és nem kevés pénzzel kitömésével sem megy.

Annak elfogadásával, hogy „a haza minden előtt”, a patrióták a rogyadozó EU-t reformálva, tartós szövetségi rendszert építhetnek. A népfelség elvét tisztelő államfők lehetőséget kapnak arra, hogy Európát visszaemeljék az elvárható tiszteletet parancsoló pozícióba. Magyarország sokat tehet ezért, és a 2026-os választásokon megerősítheti, hogy a sötét alagútból kivezető, kezében tartott lámpás fényét még erősebbre állítja.

Nincs szükségünk az Európai Uniót tönkretevő birodalmi elképzelésekre hajló, háborúval fertőzött csődgondnokokra.

Európa patriótái, előre!

Csizmadia László
a CÖF-CÖKA elnöke

Fotó: Civilek.info / Görgényi Levente