Az, hogy a Tisza Párt néhány ezer potenciális külföldi szavazat megszerzéséért már kész jogi határvonalakat feszegetni, politikai bizonytalanságot tükröz – fogalmazott a ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász Ruszin-Szendi Romulusz kijelentése kapcsán. A Századvég tudományos igazgatója kifejtette: a választópolgárok repülőjeggyel vagy vonatjeggyel történő hazautaztatása a törvény szigorúbb értelmezése szerint anyagi juttatásnak minősülhet, amiért szabadságvesztés is járhat.
A szavazói magatartás anyagi előnnyel való befolyásolása (akár utaztatási költség átvállalása formájában) a modern európai választási jogban egyértelműen tiltott zóna, és már az is komoly jelzés, ha egy politikai erő kész ebbe a zónába belépni – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász Ruszin-Szendi Romulusz minapi kijelentése kapcsán.
Magyar Péter egyik legfőbb bizalmasa, Ruszin-Szendi Romulusz egy tatabányai fórumon arról beszélt, hogy már több vállalkozóval egyeztettek a külföldön élő magyarok utaztatásáról, azért, hogy biztosan itt legyenek a választás napjára. Még buszok bérléséről és a repülőjegyek kifizetéséről is említést tett. A Századvég tudományos igazgatója kifejtette: a párt ezzel megsérthetné a választási eljárásról szóló törvényt, hiszen a repülőjegy és vonatjegy ellenszolgáltatásnak minősül.
Az alkotmányjogász tájékoztatott, a büntetőtörvénykönyv szerint ha valaki ilyet tesz, azt akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik. De bírságot is kiszabhatnak. A legmagasabb összeg ebben az esetben természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse.
Az alkotmányjogász kifejtette, nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a jogrendszerek rendkívül szigorúan kezelik az ilyen típusú „ösztönző” juttatásokat.
Az Egyesült Királyságban a Representation of the People Act 1983113. §-a a szavazó „megajándékozását” – pénzzel vagy bármely értékes ellenszolgáltatással korrupt gyakorlatnak minősíti, ha annak célja a szavazat befolyásolása.
Akkor is korrupt gyakorlat valósul meg, ha valaki részben vagy egészben fizeti étel, ital, szórakoztatás költségét abból a célból, hogy szavazásra ösztönözzön.
Egy másik paragrafus pedig kifejezetten tiltja a pénzügyi nyomásgyakorlást, illetve bármilyen magatartást, amely a választói akarat szabad gyakorlását akadályozza.
A brit szabályozás logikája tehát ugyanazt erősíti meg a szakértő szerint, mint a magyar büntető törvénykönyv. Ifj. Lomnici Zoltán úgy fogalmazott, semmilyen választási szerv nem hirdetheti meg nyilvánosan a szavazópolgárok szavazóhelyiséghez szállítását és autóbusszal nem szállíthatja őket.
Nem kizárt, hogy Márki-Zay Pétertől kaphatott tanácsot az ügyben Magyar Péter, hiszen a mostani elképzelés kísértetiesen hasonlít a volt baloldali miniszterelnök-jelölt „Repülővel jöttünk” akciójára. A kampány során Márki-Zay Péter nyugat-európai roadshow-t tartott, és Bajnai Gordonnal is találkozott Londonban.
Mindez azt jelzi, hogy a külföldön élő választók célzott mozgósítása már akkor is szervezett és professzionális struktúrára épült
– fogalmazott a szakértő. Ifj. Lomnici Zoltán szerint, amikor ma egy másik ellenzéki párt szinte azonos mozgósítási eszközöket emleget, az erős jelzés arra, hogy a korábbi hálózat elemei újra mozgósításra kerülhettek.
A gyanú nem csupán a hasonló kampánymódszerekből fakad, hanem Márki-Zay Péter saját nyilatkozatából is. A szakértő emlékeztetett, hogy április 16-án így fogalmazott egy interjúban a bukott baloldali miniszterelnök-jelölt:
„Nekem most a Tisza győzelmén kell dolgoznom.”
Ez a kijelentés a tudományos igazgató szerint politikailag és szervezéstechnikai szempontból is releváns, mert azt sugallja, hogy Márki-Zay nem csupán szimpatizáns, hanem aktív szereplője lehet a Tisza kampányát kiszolgáló háttérfolyamatoknak. „Ha pedig ő most a Tisza sikeréért dolgozik, akkor okszerű felvetés, hogy nem csak a személye, hanem a mögötte álló korábbi szervezeti és kapcsolati háló is átkerült az új politikai formációhoz” – mondta ifj. Lomnici Zoltán.
Az, hogy egy párt néhány ezer potenciális külföldi szavazat megszerzéséért már kész jogi határvonalakat feszegetni, politikai bizonytalanságot tükröz, a párt saját hazai támogatottságát nem érzi elég erősnek és ezért stratégiailag jelentősnek tekint minden marginális részeredményt – fogalmazott a szakértő. Nincs szó ugyanis százezres nagyságrendű szavazótáborról.
A 2022-es választás előtt ugyanis összesen 65 480-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, közülük 57 623-an el is mentek szavazni.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint akik külképviseleteken szavaztak, az ő voksaikat és a határon túliak szavazatait összevetve, a Fidesz 3 060 000 szavazatot kapott, a listás szavazatok 54,1 százalékát szerezte meg. Az Egységben Magyarországért pártszövetség 1 947 000 szavazattal 34,4 százalékot szerzett, a Mi Hazánk 332 ezer szavazatot kapott, ez 5,9 százalékra volt elég.
Sorra jelennek meg ráadásul mérések arról, hogy a Fidesz magabiztosan vezet a Tisza Párt előtt. Az Index megbízásából készült ezerfős közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy ha most vasárnap tartanák a parlamenti választást, a biztos pártválasztók között a Fidesz 44 százalékot kapna, míg a Tisza Párt 38 százalékot kapna. A felmérés szerint a választók 51 százaléka tartja Orbán Viktort befutónak jövőre, Magyar Pétert mindössze 42 százalék.
Hasonló tendenciát mért a Nézőpont Intézet is.
Fotó: Facebook/Dr. Ruszin-Szendi Romulusz
