Brit Kolumbia baloldali drogliberalizációs kísérlete látványos kudarccal zárult: a kanadai tartomány 2026 elején hivatalosan is bejelentette, hogy véget vet a kemény drogok – köztük a heroin – dekriminalizálásának. A 2023-ban indított program célja az volt, hogy a büntetés helyett a rehabilitáció felé terelje a fogyasztókat, ám a gyakorlatban mind a közbiztonság, mind a közegészségügy helyzete romlott. A magyar kormány nem véletlenül utasítja el a drogliberalizációt: a külföldi példák egyre súlyosabb következményekre figyelmeztetnek.
Lezárult az a kísérlet, amelytől támogatói áttörést reméltek, kritikusai viszont már a kezdetektől komoly veszélyekre figyelmeztettek. Kanada nyugati tartománya, Brit Kolumbia hivatalosan is véget vetett a kemény drogok dekriminalizálását célzó programnak. Az egészségügyi miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a bevezetett intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket. A fejleményről az Origo számolt be a Breitbart forrásaira hivatkozva. Kanada példája megmutatta, hová vezet a drogliberalizáció.
A drogliberalizáció kudarca
Brit Kolumbia tartomány 2023-ban indította el azt a kezdeményezést, amely már a bevezetésekor heves vitákat váltott ki. Az intézkedés értelmében legfeljebb 2,5 gramm kábítószer – köztük olyan kemény drogok is, mint a heroin – birtoklása nem vont maga után büntetőjogi eljárást.
A tartomány vezetése akkor azzal érvelt, hogy a lépés mérsékli a börtönbüntetések számát, és a szerhasználókat a gyógykezelés irányába tereli.
A program lezárását 2026. január 14-én jelentette be a tartomány egészségügyi minisztere. Közlése szerint az intézkedést eleve időszakos, folyamatosan ellenőrzött kísérletnek szánták, amelynek célja az volt, hogy kiderüljön, mi működik a gyakorlatban, és hol van szükség korrekcióra. Hozzátette: a tapasztalatok alapján a program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A kudarc tényét már nemcsak politikai ellenfelek mondják ki: a kezdeményezés egykori támogatói közül is többen elismerték, hogy a drogliberalizáció nem hozta meg az ígért eredményeket.
Az Agence France-Presse egy vancouveri aktivistát és heroinfüggőt is megszólaltatott,aki a kezdetekben még támogatta a dekriminalizációt, később azonban nyíltan csalódottságának adott hangot. Garth Mullin szerint a program a valóságban nem segítséget nyújtott, hanem egyszerűen magára hagyta a szerhasználókat az utcán. Az AFP egy 2024-es esetről is beszámolt:
egy kávézóban készült felvételen egy férfi kábítószert fogyasztott, miközben a közvetlen közelében, egy másik asztalnál gyerekek tartózkodtak.
Az eset komoly felháborodást keltett, és sokak számára szimbolikussá vált a program következményeit illetően. A kísérlet hívei korábban azt állították, hogy a rendőrségi fellépés visszafogása arra ösztönzi majd a fogyasztókat, hogy nagyobb arányban forduljanak rehabilitációs intézményekhez. Ez azonban nem történt meg. A tartomány egészségügyi minisztere maga is elismerte: nehéz, sőt szinte lehetetlen megállapítani, hogy a program idején nőtt-e az opioidfüggők kezelési kérelmeinek száma. Kritikusok szerint ez nehezen magyarázható, hiszen az ilyen adatoknak a minisztérium rendelkezésére kellene állniuk.
British Columbia has officially ended its 3-year drug decriminalization pilot project. Health Minister Josie Osborne announced on January 14, 2026, that the province will not seek an extension of its exemption from Canada's federal Controlled Drugs and Substances Act.@nypost pic.twitter.com/dM7GlDb4aM
— ChaosHavenTVOfficial (@ChaosHavenTV_) January 15, 2026
A BBC adatai sem festettek kedvezőbb képet: a túladagolás miatti halálesetek száma már a kísérlet első évében 5,8 százalékkal nőtt, és 2025-ben is tartósan magas maradt.
Hasonló folyamat zajlott le az Egyesült Államok Oregon államában is, ahol 2020 és 2024 között futott egy hasonló program. A bírálók szerint a kanadai és az amerikai sajtó jórészt háttérbe szorította azokat a véleményeket, amelyek már a kezdetektől zsákutcának tartották a legalizálást. Az ilyen megszólalásokat gyakran egyszerű politikai támadásként állították be. Amikor 2024-re a program kudarca már egyértelművé vált, a BBC idézte Vancouver korábbi polgármesterét, aki arra figyelmeztetett:
„Érdemi rendőri fellépés nélkül a szerhasználók továbbra is az utcákon halnak meg.”
A Daily Hive Claire Rattee konzervatív politikust idézte, aki úgy fogalmazott:
„A kormány most végre elismerte, amit a családok és a közösségek évek óta mondtak: az NDP kockázatos kísérlete negatív hatással volt belvárosainkra, közösségeinkre és iskoláinkra.”
Brüsszelnek nagyon nem tetszik a magyar zéró tolerancia drogügyben
Mint ismert, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága kimondta: Magyarország megsértette az uniós jogot, valamint a lojális együttműködés elvét azáltal, hogy a cannabis besorolásával kapcsolatban az Európai Uniónak az ENSZ Kábítószer-bizottsága következő ülésszakán képviselt közös álláspontja ellen szavazott.
Az ügy előzménye, hogy 2020 novemberében az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el az Európai Uniónak az ENSZ Kábítószer-bizottsága következő ülésszakán képviselt közös álláspontról.
Az álláspont egyebek között a cannabis és az ehhez kapcsolódó anyagoknak az ENSZ kábítószerekről és pszichotrop anyagokról szóló egyezményei szerinti besorolása módosítására irányult. Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos is reagált a brüsszeli döntésre. Úgy fogalmazott:
„Brüsszelnek nagyon nem tetszik a magyar zéró tolerancia drogügyben.”
Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos a napokban egy sokkoló drogos videót osztott meg közösségi oldalán. A felvételen egy 4-5 éves forma kisfiú gyújtja be az anyja drogadagját, majd bele is szív.
Címlapkép: Pixabay
