Egymást követik a vezetői távozások a Tisza-kormány alatt: lemondott az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, valamint a közvagyonnal kapcsolatos ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság tiszás vezetője is. Láng István távozása különösen érzékeny időszakban történik, hiszen az aszály és a csökkenő vízkészletek komoly feladatok elé állítják a vízügyi ágazatot.

Botrányok a vízügyi vezetés körül

Újabb vezetői változás történik a Tisza-kormány irányítása alatt álló államigazgatásban: ezúttal az ország vízgazdálkodásának egyik legfontosabb intézménye élén lesz személycsere. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója október 15-i hatállyal lemond tisztségéről. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium arról is beszámolt a Facebook-oldalán, hogy az új főigazgató kiválasztására pályázatot írnak ki, addig pedig Gacsályi József, az OVF eddigi műszaki főigazgató-helyettese látja el megbízott vezetőként az intézmény irányítását.

A minisztérium a lemondás indokait nem részletezte, így egyelőre nem tudni, mi áll Láng István távozásának hátterében.

A személycsere időzítése ugyanakkor figyelemre méltó. Magyarország vízgazdálkodása az elmúlt években egyre súlyosabb kihívásokkal szembesült: az aszály, a talajvízszint csökkenése és a vízmegtartás problémái különösen az Alföldön és a Homokhátságon okoznak gondokat. Az OVF-nek mindeközben az árvízvédelem, a vízkészletek felügyelete és a vízpótlási programok koordinálásában is meghatározó szerepe van.

Ráadásul nem ez az első személyi vagy működési kérdéseket felvető ügy a Tisza-kormány vízügyi vezetésében.

Augusztusban komoly vita robbant ki Kelemen Ágnes vízügyi államtitkár tervezett szabadságolása miatt, éppen akkor, amikor a rendkívüli aszály és a Duna alacsony vízállása a paksi atomerőmű működését is veszélyeztette.

Gajdos László miniszter akkor cáfolta, hogy Kelemen szabadságra ment volna, és azt állította, hogy hivatalos úton Ausztriában tárgyalt. Azonban a minisztérium belső tájékoztatása szerint az államtitkár továbbra is szabadságon szerepelt, ami kérdéseket vetett fel a tárca egymásnak ellentmondó kommunikációjával kapcsolatban. Az osztrák szaktárca ráadásul a Hír TV megkeresésére cáfolta, hogy személyes egyeztetésre került volna sor Kelemennel: közlésük szerint csupán telefonon tárgyaltak a magyar államtitkárral.

Az újabb történtek ismét ráirányítják a figyelmet az ágazat irányítására, amelynek az egyre súlyosabb vízgazdálkodási problémákkal kellene megbirkóznia – írj a Magyar Nemzet.

Lemondott a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke 

Az SZTFH vezetője, dr. Nagy László szerdán benyújtotta lemondását.

Nagy László az MTI-hez megküldött közleményében felidézte: az SZTFH-t az Országgyűlés azért hozta létre 2021-ben, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű, szabályozott ágazatok számára stabil, kiszámítható és hatékony felügyeleti, valamint szabályozási környezetet biztosítson. Hozzátette: a hatóság létrehozatalától kezdődően, annak elnökhelyetteseként részt vehetett a szervezet alapjainak letételében, valamint alapvető működési kereteinek – az államigazgatás rendszerébe illeszkedő – kialakításában, megszilárdításában. 2024. május 4-i hatállyal pedig a hatóság elnökévé nevezték ki.

Hozzátette: az elmúlt öt évben több mint 80 ezer ellenőrzést és vizsgálatot végeztek, 4000 engedélyt adtak ki, több mint 4200 esetben szabtak ki bírságot és 122 rendeletet alkottak. A hatóság által felügyelt piacok évente több mint 1000 milliárd forintnyi adó- és járulékbevételt generálnak – jegyezte meg. Több mint 10 ezer dohánybolti ellenőrzést végeztek, amelynek nyomán a fiatalkorúak jogellenes kiszolgálásával kapcsolatban feltárt jogsértések aránya a felére csökkent, és a jelenlegi 9 százalékos érték európai összevetésben is példátlanul alacsony aránynak számít. A geotermikus energia területén új szabályozási kereteket, kutatási programot és tudásbázist építettek, és 2023 óta 95 kutatási engedélyt adtak ki. Elindították a Nemzeti Feltárási Programot, és új szolnoki terepi geofizikai bázissal, valamint fúrómagarchívummal erősítették a magyarországi ásványvagyon-kutatást.

A hatóság eredményeit ismertetve arról is írt, a végrehajtói és felszámolói rendszer felügyeletében átláthatóbb ellenőrzési rendszert vezettek be, zéró toleranciát alkalmaznak a szabályszegőkkel szemben, racionalizálták a végrehajtói álláshelyek számát, és három évre rövidítették az átfogó vizsgálatok közötti időtartamot. A kiberbiztonság területén Magyarországon egyedülálló auditrendszert hoztak létre.

Felidézte: az új kormány megalakulását követően kapcsolatot keresett azokkal a tárcavezetőkkel, akiknek feladatköre szervesen kapcsolódik az SZTFH tevékenységéhez, de nem járt sikerrel, ugyanakkor a Magyar Közlönyből értesült a kormányhatározatról, amelyben a kormány – kifejezésre juttatva, hogy szükséges a hatóság működésének átvilágítása, a kapcsolódó törvényi szabályozás felülvizsgálata – felhívta az igazságügyi minisztert, hogy szeptember 30-ig készítsen jelentést arról, hogy a hatóság megszüntetése és az általa ellátott feladatoknak a kormány által irányított szervek általi ellátása milyen szabályozási megoldásokkal hajtható végre.

„Fenti körülményeket is figyelembe véve arra a következtetésre jutottam, hogy esetlegesen személyem lehet(ett) akadálya az érdemi párbeszéd kialakulásának, és amennyiben ez így van, kész vagyok levonni a megfelelő következtetést, és megteremteni az esélyt arra, hogy az SZTFH megkapja a működéséhez szükséges bizalmat, valamint a változatlan szervezeti keretek közötti működés lehetőségét.”

„Függetlenül a felsővezetői szintű kapcsolatfelvétel eredménytelenségétől, az SZTFH szervezeti egységei készséggel álltak és állnak rendelkezésre az új központi kormányzati igazgatás szakmai szereplőitől irányunkba érkező megkeresések és segítségkérések folyamatos támogató teljesítésében. A Kormányhatározatban hivatkozott átvilágítás keretében hozzánk érkező adatkérésben foglaltaknak maradéktalanul eleget tettünk. Ennek ellenére a Jelentés SZTFH-val történő egyeztetésére és közlésére nem került sor, annak tartalmáról Munkatársaimmal együtt a sajtóból értesültem.”

– tudatta az elnök elnök közleményében.

A paksi földügy után távozott a közvagyont vizsgáló bizottság éléről a tiszás Sárosi József

És mégegy újabb kellemetlen ügy Magyar Péter pártjában: lemondott a közvagyon elvesztését vizsgáló parlamenti bizottság éléről Sárosi József, a Tisza Párt országgyűlési képviselője. Ráadásul nemcsak az elnöki tisztségéről távozott, hanem a bizottságból is kikerült. Az ügyre Deák Dániel politológus hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán.

A hivatalos indoklás szerint Sárosi túlságosan elfoglalt, sok a választókerületi feladata, ezért nem tudja tovább ellátni a bizottsági munkát. Saját állítása szerint már több mint egy hónapja kérte a felmentését.

Csakhogy van itt egy meglehetősen érdekes előzmény! Hadházy Ákos október 5-én egy korrupciógyanús paksi földügyletet hozott nyilvánosságra, amelyben Sárosi József neve is felmerült.

A történet szerint a Paksi Ipari Park Kft. állami forrásokból rendkívül drágán vásárolt mezőgazdasági területeket. Egy mindössze 5,5 hektáros ingatlanért például 557 millió forintot fizettek! Sárosi elismerte, hogy cége közvetítőként részt vett az ügyletben, és megbízási díjat kapott, ugyanakkor tagadta, hogy bármi törvénytelenség történt volna.

És most, alig több mint egy héttel a botrány kirobbanása után, távozik a közvagyonnal kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló bizottság éléről!

Természetesen lehet arra hivatkozni, hogy túl sok a munka. A kérdés azonban adja magát: valóban a leterheltség áll a háttérben, vagy Magyar Péterék igyekeznek megszabadulni egy politikailag egyre kellemetlenebb helyzettől?

Egy biztos: miközben a Tisza a korrupció elleni fellépést hirdeti, a közvagyon elvesztését vizsgáló bizottságának elnöke maga is egy korrupciógyanús ügy miatt került a figyelem középpontjába.

Lemondott az energetikai államtitkár, Kapitány István távozása is szóba került

Egymást követő vezetői távozások

Ezek a lemondások ráadásul egy nappal követik a Tisza-kormány energetikai államtitkárának távozását. Mint lapunk megírta, Tótth András október 13-i hatállyal távozott posztjáról. Az energetikai államtitkár lemondásának körülményei a kormányon belüli nézeteltérésekről szóló találgatásokat is felerősítették. Sajtóhírek szerint Kapitány István akart lemondani a gazdasági minisztérium éléről, végül az első embere mondott fel – óriási a káosz a Tisza-kormányban.

Civilek.info, MTI, Magyar Nemzet, Világgazdaság

Címlapkép: Sárosi József és Magyar Péter – Fotó: Facebook / Tisza Párt