Donald Trump amerikai elnök ismét nyíltan beszélt Grönland megszerzésének szükségességéről. Washington a nemzetbiztonságra és a stratégiai érdekekre hivatkozik, ám a kijelentések Koppenhágában, a szigeten és Európa-szerte is heves tiltakozást váltottak ki. Trump azonban nem hátrál. A Fehér Ház keddi közlése szerint Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzésének lehetőségeit fontolgatja, az amerikai haderő bevetésének lehetőségét is felvetve. A fenyegető nyilatkozatokra reagálva Grönland és a dán kormány ismételten találkozót sürgetett Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel.

Donald Trump ismét elővette Grönland kérdését, és nem hagyott kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok akár annektálná is a szigetet. Az amerikai elnök nyíltan beszél arról, hogy Washingtonnak hosszú távon szüksége van Grönlandra, elsősorban biztonságpolitikai okokból. Az Egyesült Államok szerint a térség ellenőrzése nemzeti érdek.

„Az elnök és csapata számos lehetőséget mérlegel ennek a fontos külpolitikai célnak az elérése érdekében, és természetesen az amerikai hadsereg bevetése mindig egy lehetőség, amely a főparancsnok rendelkezésére áll” – fogalmazott közleményében Karoline Leavitt fehér házi szóvivő.

„Trump és tanácsadói különféle lehetőségeket vitatnak meg Grönland megszerzésére. Ezek között szerepel Grönland megvásárlása, vagy egy szabad társulási megállapodás (COFA) megkötése az 57 ezer lakosú területtel”

– közölte egy kormányzati tisztségviselő a Reuters jelentése szerint.

Invázió helyett kivásárlás

Marco Rubio külügyminiszter hétfőn késő este egy törvényhozók számára zárt ajtók mögött tartott tájékoztatón elmondta, hogy a kormányzat legutóbbi Grönlanddal kapcsolatos nyilatkozatai nem jelentenek közelgő inváziót, a cél az, hogy Dániától megvásárolják a szigetet – jelentette a Wall Street Journal jól értesült forrásokra hivatkozva. Ugyanígy értesült a New York Times is.

Trump ismét hangsúlyozta: Grönland kérdése nem politikai vagy gazdasági alku, hanem nemzetbiztonsági ügy. A terület ugyanakkor a Dán Királysághoz tartozik, Koppenhága pedig egyértelműen elutasítja az amerikai felvetéseket. Az elnök érvelése szerint a sziget földrajzi fekvése önmagában indokolja az amerikai jelenlét megerősítését, különösen az orosz és a kínai térnyerés árnyékában.

Trump már korábban is világossá tette: Washingtont nem gazdasági érdekek vezérlik, hanem saját biztonságának garantálása az északi térségben.

Kongresszusi képviselők, köztük republikánusok is, a kormány grönlandi kijelentéseit ellenezve hangsúlyozták, hogy a NATO-tag Dánia hűséges szövetségese az Egyesült Államoknak.

„Amikor Dánia és Grönland egyértelművé teszi, hogy Grönland nem eladó, az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania szerződéses kötelezettségeit, és tiszteletben kell tartania a Dán Királyság szuverenitását és területi integritását” – fogalmazott közleményében Jeanne Shaheen, New Hampshire demokratikus szenátora és Thom Tillis, Észak-Karolina republikánus szenátora, a Szenátus NATO Megfigyelő Csoportjának két társelnöke.

A dán és a grönlandi vezetés hajthatatlan

A dán és a grönlandi vezetés azonban határozott nemet mondott. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök a közösségi oldalán elfogadhatatlannak nevezte az Egyesült Államok nyomásgyakorlását, és egyértelművé tette:

„Grönland sorsáról kizárólag a sziget lakói dönthetnek.”

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén élesen reagált, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga a Dán Királyság bármely területének elcsatolására. Egyúttal arra szólította fel Donald Trumpot, hogy tartózkodjon a szövetségesek fenyegetésétől.

Mette Frederiksen arra is felhívta a figyelmet, hogy Dánia és Grönland egyaránt a NATO tagja, így a szövetség kollektív védelmi kötelezettsége rájuk is vonatkozik.

Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok már most rendelkezik jogi kerettel az amerikai hadsereg jelenlétére a szigeten, így nincs szó arról, hogy Washington ki lenne zárva a térségből. A vita azonban nem állt meg a diplomáciai nyilatkozatoknál.

Heves reakciókat váltott ki egy közösségi oldalon megjelent bejegyzés is, amelyben Katie Miller – Stephen Miller, Donald Trump egyik meghatározó tanácsadójának felesége – amerikai színekben ábrázolta Grönlandot, a képet pedig a „Hamarosan” felirattal látta el.

Dánia washingtoni nagykövete barátságos, ugyanakkor egyértelmű hangvételben figyelmeztette az Egyesült Államokat a szövetségesi viszonyokra, valamint arra, hogy a területi szuverenitás tiszteletben tartása alapvető elv a NATO-n belül.

Tovább élezte a helyzetet, hogy Donald Trump különmegbízottat nevezett ki a grönlandi ügy kezelésére. Az amerikai elnök december közepén jelentette be: a feladatot Jeff Landry, Louisiana republikánus kormányzója kapja meg. Landry az X-en reagált a döntésre, és köszönetet mondott a felkérésért.

Bejegyzésében azt írta, megtiszteltetés számára, hogy önkéntes szerepben segítheti az elnököt abban, hogy Grönland az Egyesült Államok részévé váljon.

Hozzátette, a megbízatás nem érinti a louisianai kormányzói feladatait. Grönland vezetése azonban gyorsan és egyértelműen reagált. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök a közösségi oldalán úgy fogalmazott:

„Ismét egy hangzatos amerikai bejelentésre ébredtünk, amely bár jelentősnek tűnhet, de a sziget jövőjét nem befolyásolja.”

Grönland sorsáról kizárólag a grönlandiak dönthetnek

Mint hangsúlyozta, Grönland sorsáról kizárólag a grönlandiak dönthetnek. Kiemelte azt is, hogy a sziget a grönlandiaké, területi épségét pedig tiszteletben kell tartani. Koppenhágában sem maradt visszhang nélkül a lépés. A dán külügyminiszter felháborítónak nevezte a különmegbízott kinevezését, és nagyobb tiszteletet követelt a Dán Királyság területi integritása iránt. Donald Trump később maga indokolta meg a döntést. Elmondása szerint

Landry azért kapta a feladatot, mert pontosan átlátja Grönland jelentőségét az Egyesült Államok és szövetségesei biztonsága szempontjából.

Az elnök úgy véli, az északi-sarkvidéki térség stabilitása nem csupán regionális kérdés, hanem globális ügy, amely hosszú távon az egész világ jövőjére hatással van.

Jeff Landry korábban is nyíltan támogatta Trump elképzelését. Egy korábbi, tavaly januárban közzétett bejegyzésében például arról írt, hogy

„Grönland csatlakozása az Egyesült Államokhoz mindkét félnek kedvező lenne.”

Orosz és a kínai katonai és kereskedelmi veszély

Donald Trump januári hivatalba lépése óta ismét előtérbe kerültek az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos tervei. Az elképzelés nem új, már első elnöki ciklusa idején is felmerült. Az amerikai elnök stratégiai jelentőségű csomópontként tekint a szigetre. Trump szerint az Egyesült Államok nem a nyersanyagok miatt tart igényt Grönlandra, hiszen azokból bőséges készlete van.

Érvelése alapján a valódi veszélyt az jelenti, hogy az északi térségben egyre bővül az orosz és a kínai katonai és kereskedelmi jelenlét.

Úgy látja, ez közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, ezért Washingtonnak lépnie kell.

Az elnök több alkalommal is egyértelművé tette: az Egyesült Államoknak hosszú távon meg kell szereznie a Grönland feletti befolyást.

A kijelentések nem maradtak nemzetközi visszhang nélkül. António Costa, az Európai Tanács elnöke közölte, hogy az Európai Unió egyértelműen kiáll Dánia és Grönland lakossága mellett. Ugyanakkor hangsúlyozta: miközben az Északi-sarkvidék biztonsága kiemelt jelentőségű kérdés, a szuverenitás és a területi integritás tisztelete a nemzetközi jog alapját képezi.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg a brit miniszterelnök is.

Keir Starmer szerint Grönland jövőjéről kizárólag a Dán Királyság és a sziget dönthet. Kiemelte, hogy Dánia London szoros európai és NATO-szövetségese, és a Sky Newsnak adott nyilatkozatában világossá tette: a kérdésben Mette Frederiksen dán miniszterelnök álláspontját támogatja.

Trump második elnöki ciklusában egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Washington tartósan növelni kívánja a befolyását Grönlandon.

Az elnök januárban a BBC-nek arról beszélt, hogy jó esélyt lát arra: az Egyesült Államok katonai erő alkalmazása nélkül is meghatározó szerephez juthat a szigeten. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa már korábban több lehetséges forgatókönyvet is megvitatott, amelyek Grönland amerikai fennhatóság alá kerülését vizsgálták. A New York Times értesülései szerint egyes kormányzati szervek konkrét feladatokat is kaptak a háttérben.

Grönland és környéke ma már nemcsak az Egyesült Államok, hanem Oroszország és más nagyhatalmak figyelmének középpontjában áll.

De miért vált ennyire fontossá ez a vidék? Milyen stratégiai előnyökkel járna az Egyesült Államok számára, ha döntő befolyást szerezne Grönland felett? Erről korábban Byrappa Ramachandra, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója beszélt az Origónak adott interjújában.

A Politico információi szerint az Egyesült Államok akár már a következő hónapokban megpróbálhatná megszerezni az ellenőrzést Grönland felett. Ezt időzíthetik a novemberi félidős választásokra, vagy az amerikai függetlenség 250. évfordulójára, július 4-re.

Forrás: Magyar Nemzet, hirado.hu

Címlapkép: depositphotos.com