Iránban folyamatosan bővülő tiltakozáshullám bontakozik ki a súlyosbodó gazdasági helyzet miatt, amely mind erősebb nyomást gyakorol az iszlám teokratikus berendezkedésre.
Az ország továbbra is a júniusi, tizenkét napig tartó háború következményeit viseli, amelyet Izrael indított el, és amely során az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményeket támadott. A gazdasági helyzetet tovább súlyosbította, hogy szeptemberben az ENSZ az atomprogram miatt ismét életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciókat – írja az Origo.
Az Irán által vezetett, úgynevezett „ellenállási tengely” – amely államok és fegyveres csoportok szövetségéből áll – az elmúlt években jelentősen meggyengült. A 2023-ban kezdődött izraeli–Hamász-háború óta Izrael súlyos csapásokat mért a Hamászra, a libanoni Hezbollah felső vezetését likvidálták, Szíriában pedig 2024 végén megbuktatták Irán egyik legfontosabb szövetségesét. A jemeni húszi lázadókat izraeli és amerikai légicsapások érték. Bár Kína továbbra is vásárol iráni kőolajat, sem Peking, sem Moszkva nem nyújt nyílt katonai támogatást Teheránnak – írja az AP News.
A HRANA jelentése szerint legalább 19 tüntető és egy biztonsági erő tagjai haltak meg az Iránban több napja tartó tüntetések során, amelyek országszerte 222 helyszínen terjedtek el, és 26 tartomány 78 városában tartottak tüntetéseket.
A helyzet átláthatóságát nehezíti, hogy az iráni állami média csak korlátozottan számol be az eseményekről, miközben az újságírók mozgását is szigorúan szabályozzák. Ennek ellenére a tüntetések nem csillapodnak, annak dacára sem, hogy Irán legfelsőbb vezetője „rendbontóknak” nevezte a demonstrálókat, és határozott fellépést sürgetett. A megmozdulások kiváltó oka az elszabadult infláció, amely éves szinten eléri a 40 százalékot.
Az alapvető élelmiszerek ára meredeken emelkedett, decemberben pedig az államilag támogatott benzin árát is megemelték.
IRAN TODAY PROTESTS
Demonstrations have entered their seventh day, with people continuing to take to the streets in Tehran and other cities despite heavy security presence. Protesters are chanting anti-government slogans and calling for change pic.twitter.com/hOsw4jkSBx— Arif Sagmen (@sagmen_arif) January 4, 2026
A tiltakozások kezdetben teheráni kereskedők körében indultak, majd országossá váltak, és idővel egyre több rendszerellenes jelszó is megjelent. A Nyugat fokozott figyelemmel követi Irán nukleáris programját.
Bár Teherán továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a program békés célokat szolgál, az urándúsítás mértéke korábban megközelítette a fegyverminőségű szintet.
Az iráni–amerikai kapcsolatok továbbra is rendkívül feszültnek tekinthetők: a hosszú múltra visszatekintő ellenséges viszony és a sikertelen diplomáciai kísérletek miatt egyelőre nem látszik esély érdemi közeledésre.
Az előzményekhez tartozik, hogy Irán vezetése ismét külső ellenséget nevezett meg, amikor az utcákon egyre nagyobb tömegek tiltakoznak a gazdasági összeomlás és a rezsim politikája ellen. Ezúttal Izrael került célkeresztbe: Teherán szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szavai „aláássák a nemzeti egységet”, valójában azonban a hatalom láthatóan attól tart, hogy elveszíti az ellenőrzést a belső folyamatok felett.
Címlapkép: A legfõbb iráni vezetõ hivatala által közzétett képen Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje egy teheráni gyûlésen 2026. január 3-án. A megélhetési válság, az elszabadult infláció és a nemzeti valuta hirtelen gyengülése miatt kirobbant, napok óta tartó, zavargásokba torkolló tiltakozásokban legalább tíz ember életét vesztette Iránban. – Fotó: MTI/EPA/Legfõbb iráni vezetõ hivatala
