A Magyar Kézilabda-szövetség kedden bejelentette, hogy női játékos-kategóriában Pádár Ildikó, férfi játékos-kategóriában Szabó László, míg az edzőknél Laurencz László kapta a legtöbb szurkolói szavazatot, így ők csatlakoznak a Hírességek Csarnokának alapító tagjaihoz. A beiktatásra augusztus 30-án, a székesfehérvári Szuperkupán kerül sor.
A magyar szövetség (MKSZ) keddi sajtóbeszélgetésén elhangzott, hogy a 2017-ben elhunyt Szabó a férfi játékos, Pádár a női játékos, Laurencz pedig az edzői kategóriában kapta a legtöbb voksot. Beiktatásukra vasárnap kerül sor a székesfehérvári MET Arénában, ahol a férfi és női Szuperkupa-mérkőzést rendezik.
A legnagyobb sikereit a Szeged együttesével elért, ott klublegendának számító beálló, Szabó László 1980-ban és 1988-ban is olimpiai negyedik lett a válogatottal, 1986-ban pedig részese volt a sportág eddigi legnagyobb magyar sikerének, a világbajnoki ezüstéremnek. A nemzeti csapatban 1976 és 1988 között 211 meccsen 374 gólt lőtt. Az 1977/78-as idényben a Bp. Honvéd játékosaként bajnokságot nyert, majd visszatért Szegedre, ahol két alkalommal is megnyerte a Magyar Kupát.
Pályafutása végén Ausztriában és Nyugat-Németországban is kézilabdázott. Hatvankét éves korában hunyt el, három éve az ő nevét viseli a makói kézilabdacsarnok.
A hevesi születésű beálló, Pádár Ildikó az Eger csapatából került a Ferencvároshoz. A fővárosi klubbal hat alkalommal volt bajnok és hétszer Magyar Kupa-győztes. Utolsó mérkőzését zöld-fehérben a 2003-as kupadöntőben játszotta. A válogatottban 1990 és 2002 között 202 mérkőzésen 286 gólt szerzett. Az 1994-es Európa-bajnokságon negyedik, az 1995-ös világbajnokságon ezüstérmes lett.
Két olimpián is érmet szerzett: 1996-ban Atlantában bronzérmes, 2000-ben Sydneyben pedig ezüstérmes volt, majd 26 évvel ezelőtt Európa-bajnoki címet ünnepelhetett. Az FTC-vel 1994-ben KEK-, 2002-ben Bajnokok Ligája-ezüstérmet nyert, 2002-es visszavonulása óta a Ferencváros utánpótlásedzőjeként dolgozik.
Laurencz László 1962-ben kezdett edzősködni, 1972 és 1978 között a Bakony Vegyész női csapatával bajnoki érmeket és Magyar Kupát nyert. Később Tatabányán dolgozott, majd az osztrák Hypo trénere lett, és 1984-ben az osztrák válogatott szövetségi kapitányaként olimpiai hatodik volt. Hazatérve a Bp. Építők együttesével 1989-ben és 1990-ben bajnokságot nyert, majd páratlan sikersorozatot vitt véghez a magyar női válogatottal: 1991-ben C világbajnok, 1992-ben B világbajnok, 1993-ban vb-7., 1994-ben Eb-4., 1995-ben világbajnoki ezüstérmes, 1996-ban olimpiai bronzérmes lett irányításával a nemzeti csapat.
Az utánpótlásban is jeleskedett: 2001-ben Eb-bronzérmet szerzett a női ifjúsági válogatottal. Mesteredző, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt és Arany Érdemkereszt kitüntetettje. Az MKSZ 11 évvel ezelőtt Török Bódog-életműdíjjal tüntette ki. Az ő nevét viseli a csepeli sportcsarnok.
A magyar kézilabda Hírességek Csarnoka tagjai:
női játékosok:
Gódorné Nagy Marianna, Görbicz Anita, Sterbinszky Amália, Kökény Beatrix, Radulovics Bojana, Pálinger Katalin, Farkas Ágnes, Elekné Rothermel Anna, Horváth Klára, Siti Beáta, Kulcsár Anita (szurkolói szavazatok), Pádár Ildikó (szurkolói szavazatok)
férfi játékosok:
Kovács Péter, Nagy László, Varga István, Pérez Carlos, Bartalos Béla, Éles József, Marosi István, Marosi László, Kovács László, Fenyő András, Iváncsik Mihály (szurkolói szavazatok), Szabó László (szurkolói szavazatok)
edzői kategória:
Török Bódog, Laurencz László
sportvezetői kategória:
Vanyus Attila
Forrás: MTI
Címlapkép: mksz.hu