A müncheni repülőtér légiforgalma miatt nem épülhet meg hét tervezett szélerőmű a bajorországi Ismaning, Hallbergmoos és Moosinning közös projektjében. A német légiforgalmi hatóság szerint a szélerőműveket 52–75 méterrel alacsonyabbra kellene építeni, ami azonban gazdaságtalanná tenné a beruházást.
Egyelőre lekerül a napirendről a három bajor település, Ismaning, Hallbergmoos és Moosinning évek óta tervezett közös szélerőműprojektje – írja a Merkur.de. A Deutsche Flugsicherung (DFS) vizsgálata szerint a hét, egyenként összesen 263 méteres tervezett építménymagasságú szélerőmű zavarná a müncheni repülőtér légiforgalmát. A német légiforgalmi irányítás ezért azt javasolta, hogy a tervezett erőműveket 52–75 méterrel alacsonyabbra építsék. Ez azonban a projekt gazdaságosságát is alapjaiban változtatná meg.
Túl alacsony lenne a megtérüléshez a szélerőművek pozíciója
Ismaning polgármestere, Alexander Greulich (SPD) a települési tanács ülésén arról beszélt, hogy a Stadtwerke München tájékoztatása szerint a jelenlegi technológiai lehetőségek mellett az alacsonyabb szélturbinákat már nem lehetne gazdaságosan üzemeltetni.
A beruházás megtérülési kilátásait tovább rontja, hogy időközben csökkentek a német megújulóenergia-tendereken elérhető támogatási árak is. Az EEG-pályázatokon jelenleg nagyjából 5 eurócent/kilowattóra körüli értékek alakultak ki, miközben a projektet eredetileg mintegy 7 cent/kilowattórás árral kalkulálták.
„A jelenlegi keretek között egyelőre nincs sok értelme tovább folytatni az egészet”
– mondta Greulich.
A polgármester elsősorban azt sajnálja, hogy éveket kellett várni arra, hogy egyértelművé váljanak a légiforgalmi korlátozások. A dél-bajorországi légügyi hatóság ugyanis jelezte: a DFS álláspontja alapján nem adná meg a hét szélerőműhöz szükséges légijogi hozzájárulást.
Évekig próbálták tető alá hozni a beruházást
A három település hosszú időn keresztül dolgozott a közös szélerőműpark megvalósításán. A projekt érdekében egyeztettek München környékének más településeivel, szövetségi parlamenti képviselőkkel és az illetékes minisztériumokkal is.
A beruházást azonban az elmúlt években többször akadályok hátráltatták. A települések számára ráadásul további nyomást jelentett a bajorországi szélenergia-tervezés szabályozása: ha egy település nem tud elegendő területet kijelölni a szélerőművek számára, bizonyos feltételek mellett más területeken is megjelenhetnek ilyen beruházások.
Greulich szerint különösen azért csalódást keltő a projekt kudarca, mert a három település jelentős energiát fektetett az előkészítésbe.
Több mint 200 engedélyezett szélerőmű-projekt áll
A projekt második polgármestere, Georg Everwand (Zöldek) arra hívta fel a figyelmet, hogy Bajorországban jelenleg több mint 200, már engedélyezett szélerőmű nem épülhet meg, mert a beruházások gazdaságilag nem bizonyulnak életképesnek.
Everwand ugyanakkor méltatta az ismaningi önkormányzat és a polgármester évek óta tartó munkáját. Szerinte a település és vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy megvalósulhasson a beruházás.
A projekt ezzel egyelőre lekerült a napirendről, de nem feltétlenül véglegesen. Everwand abban bízik, hogy a jövőben változhatnak a légiforgalmi és gazdasági feltételek, és ismét lehetőség nyílhat egy szélerőműprojekt, illetve akár egy helyi polgári energiaközösség létrehozására.
Magyarországon is elindultak a szélerőmű-pályázatok
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter korábbi parlamenti tájékoztatása szerint a magyarországi szélenergia-fejlesztések magántőke bevonásával valósulnak meg, miközben szeptemberben hivatalosan is elindultak az új szélerőművi pályázatok.
Az új beruházásokra szeptember 4-től lehet pályázatokat benyújtani a Magyarország.hu ügyintézési felületén. Kapitány István a parlamentben külön hangsúlyozta, hogy a szélturbinák telepítése nem állami beruházásból történik, hanem magánbefektetők részvételével valósul meg.
A fejlesztések támogatói szerint a szélerőművek fontos szerepet tölthetnek be Magyarország energiaellátásának diverzifikálásában. A kormány célja egy olyan energiamix kialakítása, amelyben
- a nap-, szél- és atomenergia, valamint
- a geotermikus energia és az energiatárolás egymást kiegészítve
járul hozzá az ország energiaellátásához.
A beruházások ellenzői ezzel szemben elsősorban a szélturbinák környezeti hatásait és tájképi következményeit kifogásolják.
A helyi vitákban így nemcsak az energiaellátás kérdése, hanem az is egyre fontosabb szempont, hogy milyen hatással lehetnek a nagy méretű szélerőművek a környező településekre és a tájra.
Címlapkép: depositphotos.com