Mi legyen nálunk ipari baleset vagy háborús vészhelyzet esetére? Mit tartalmazzon a gyógyszeres szekrény? – e kérdésekben igazítja el a gallokat az a kis füzet, mely a tervek szerint még a nyár előtt eljut a háztartásokba. Franciaország a tizedik olyan európai állam, amely fegyveres konfliktusra készíti fel a lakosságot.

A francia kormány hamarosan egy olyan füzetet küld a lakosságnak, amely részletesen ismerteti, milyen lépéseket kell tenni válság esetén, legyen szó ipari balesetről, súlyos éghajlati eseményről vagy akár fegyveres konfliktusról – tájékoztatott Le Figaro.

Bár a füzet elkészítéséért felelős francia nemzetvédelmi és biztonsági főtitkárság kiemeli a számos polgári védelmi ismeretet is tartalmazó kiadvány kapcsán, hogy nem szabad minden figyelmet a fegyveres konfliktusokra fordítani, a füzet időzítése könnyen azt sugallhatja, hogy az állam az instabil nemzetközi helyzetre reagál – írja a konzervatív lap. A Le Figaro felidézi:

március 5-én Emmanuel Macron köztársasági elnök egy televíziós beszédében elkötelezettségre szólított az orosz fenyegetéssel szemben.

Azóta a kormány ragaszkodik Franciaország újrafegyverzésének szükségességéhez, akárcsak több más európai állam, például Németország – emeli ki a Le Figaro, felidézve a német törvényhozásban a cikk írásakor még tervezett, azóta már elfogadott, monumentális hitelfelvétellel járó, a fegyverkezést is lehetővé tevő projekt elfogadását.

Ha Francois Bayrou miniszterelnök jóváhagyja, a 20 oldalas füzetet még a nyár előtt eljuttatják a háztartásokba – értesült a CNN. A füzetben azt javasolják, hogy minden háztartásban legyen túlélőkészlet: legalább hat liter palackozott víz, körülbelül tíz élelmiszerkonzerv,

elemek és zseblámpa, ha elmenne az áram. Emellett érdemes paracetamolt, borogatást és sóoldatot is tartani a gyógyszeres szekrényben

– idézi az amerikai hírtelevízió.

A túlélőkészlet ajánlott tartalmát a francia kormány weboldalán található grafikon mutatja be.

A dokumentum 63 intézkedést határoz meg, három célkitűzés köré csoportosítva azokat: az állam felkészítése a válságokra, a válságok kezeléséhez szükséges eszközök fejlesztése és a nyilvános kommunikáció hozzáigazítása az ellenálló képesség kihívásaihoz. Ez a megküzdő képesség, mostanában divatos kifejezéssel „reziliencia” szintén visszatérő eleme a tennivalókkal kapcsolatos tájékoztatásnak.

A védelmi, katonai vonatkozású információk tekintetében a kiadvány célja, hogy elmagyarázza a franciáknak, hogyan védhetik meg magukat, és arra ösztönözze őket, hogy vállaljanak önkéntes munkát a közösség érdekében, legyen szó akár a tűzoltóságról, a katonai tartalékos szolgálatról, az egészségügyi tartalékos vagy a polgári védelmi szolgálatról

– teszi hozzá a CNN.

Közvetve szintén a francia háborús készülődés része, hogy Éric Lombard gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter csütörtökön bejelentette:

a Bpifrance állami bank a védelmi ipar finanszírozására egy 450 millió eurós alapot hoz létre, a franciák pedig önkéntes alapon legalább 500 eurót befektetve csatlakozhatnak ehhez, hogy a védelmi ágazatban működő vállalatok közvetett részvényeseivé váljanak

– derül ki a Les Echos című gazdasági lap cikkéből.

A Ligne de defence nevű védelempolitikai oldal több olyan államot sorol fel, amely válsághelyzetre vagy kifejezetten háborúra készíti fel a lakosságot; a háborús hisztériakeltéstől sem mentes kampányt folytató államokhoz most csatlakozik Franciaország.

Lengyelország ukrán nyelven is kiadja hasonló szellemű útmutatóját – derül ki a Ligne de defence összeállításából. A lengyel kormányzati biztonsági központ már 2022-ben kiadványt tett közzé válság és háború esetére. Idén a kormány az ország minden háztartásába eljuttat egy válságtúlélési útmutatót – jelentette be a múlt héten a lengyel belügyminisztérium.

Svédország tavaly októberben kezdte el terjeszteni a Ha válság vagy háború jön című, a polgári lakosságnak szánt füzetének frissített változatát. A svéd brosúrának ez már az ötödik változata. Az első verzió még a második világháborúban jelent meg. A brosúra októberben megjelent digitális változatát mintegy 55 ezer alkalommal töltötték le.

Finnország is kiadványt tett közzé Mit tegyek? Felkészülés eseményekre és válsághelyzetekre címmel. Ez az átfogó digitális útmutató az egészségügyi válsághelyzetekre, ipari balesetekre és szélsőséges időjárási eseményekre terjed ki. A füzet tartalmaz egy fejezetet a fegyveres konfliktusokról is. Elmagyarázza, hogyan reagálna az állam háború esetén; részletezi a tartalékosok behívását, az óvóhelyekre való bejutást, az evakuálási eljárásokat.

Norvégiában a polgári védelmi igazgatóság (DSB) terjeszti az Ön hogyan veheti ki a részét Norvégia vészhelyzeti felkészültségéből? című kiadványt. A cél az, hogy elmagyarázza a lakosságnak, hogyan készülhetnek fel egy válsághétre (éghajlati katasztrófa, ipari baleset, háború vagy terrortámadás stb. esetén), és tájékoztat: mit kell felhalmozni ahhoz, hogy vészhelyzeti üzemmódban is képesek legyenek az egyének, családok megbirkózni a kihívásokkal.

Dániában a válsághelyzeti ügynökség már tavaly nyáron hétoldalas dokumentumot terjesztett e-mailben, felszólítva a címzetteket, hogy készüljenek fel egy vészhelyzetre saját maguk és a társadalom érdekében. „Ön is része a dán válságkezelésnek” – fogalmaz a kiadvány, mely részletezi, hogy mire kell felkészülni egy válsághelyzet első három napján.

A válsághelyzetben teendőkre vonatkozó tanácsokat kiadó országok listáján Litvániát is megtaláljuk, ahol több hivatalos szervezeti egység is forgalmazta azokat a füzeteket, amelyekben tanácsokat és követendő utasításokat adnak a lakosságnak, különösen orosz agresszió esetén.

Észtországban szintén 2022 óta online elérhető egy útmutató Mi a teendő válsághelyzetben? Légy felkészült! címmel. Lettország a maga részéről egy 2022-es dokumentumban a szintén a 72 órás ellenálló képességet tűzte ki célul. A húsz oldal fele a háborús esetekkel és a teendőkkel foglalkozik, nagyon gyakorlatias információkkal – méltatja a Ligne de defence.

Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Párizs, 2024. július 26. Járőröző katonák a párizsi Északi pályaudvar elõtt 2024. július 26-án, a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitójának napján, miután ismeretlenek több helyszínen gyújtogattak a francia gyorsvasúthálózaton.
Fotó: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo