Egy öt héten át tartó digitális böjt során 117 diák vállalta, hogy jelentősen csökkenti az okoseszközök használatát. A kísérlet nem várt eredményeket hozott: a kognitív képességek látványosan javultak, az érzelmi intelligencia fejlődött, miközben csökkent a szorongás, a stressz és a depresszió. A kutatók szerint ezek az adatok reményt és irányt mutathatnak a jövő generáció mentális egészségének helyreállításában.

A március 5. és április 7. között zajló „Helló Teló” digitális böjtben 12–14 éves diákok vállalták, hogy napi képernyőidejüket 4–6 óráról 1,5–2 órára csökkentik. A programot a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézete, a Szent István Intézet és az EKIF szervezte azzal a céllal, hogy empirikusan vizsgálják, milyen hatással van a képernyőhasználat mérséklése a gyerekekre.

A kutatás bemeneti mérései alapján a diákok figyelme gyakran mindössze 40 másodpercig tartott, és kognitív teljesítményük alacsony szinten volt.

„Tíz százalékkal javultak a gyermekek kognitív funkciói, de jelentős mértékben nőtt az érzelmi intelligencia is, míg a depresszió, a szorongás mértéke csökkent”

– sorolta a Magyar Nemzetnek Hal Melinda a Helló Teló digitális böjt kihívás eredményeit.

A klinikai szakpszichológus kiemelte, hogy a böjt végén készített mérési eredmények minden várakozásukat felülmúlták:

a figyelmi teszteken 27 százalékos előrelépést mértek.

„A bemeneti mérés eredményeiből világosan látszott, hogy messze a hazai standard alatt teljesítettek: a böjtölő fiataljainkra jellemző volt a ridegség, az érzéketlenség, az alacsony empátia, de az érzelmi tudatosság területén is elmaradás volt tapasztalható. A depresszió, a stressz és a szorongás pedig állandó társként jelent meg sokaknál, súlyos állapotok rajzolódtak ki. A kimeneti mérések során viszont az okoseszeszközök háttérbe szorításával szignifikáns csökkenést értek el a diákok a depresszió, a szorongás, a ridegség és az érzéketlenség terén, míg az érzelmi tudatosság, az empátia nőtt” – ismertette a kutató.

A gyerekek személyes beszámolói is alátámasztották a változást.

Többen elmondták, hogy a kezdeti elvonási tünetek után nyugodtabbak lettek, újra felfedezték a természetet, régi hobbijukat, és a közvetlen emberi kapcsolatok is megerősödtek. A kutatók különösen fontosnak tartják, hogy ezek a pozitív változások rövid idő alatt, csupán tudatosság és közösségi támogatás mellett jöttek létre.

A szakértők szerint ez a digitális böjt példaértékű lehet más közösségek számára is, és rávilágít arra, milyen mértékű rombolást okozhat a túlzott képernyőhasználat a gyermekek mentális és érzelmi fejlődésében. Ugyanakkor a kísérlet azt is bizonyította, hogy az életminőség már egyetlen hónap alatt látványosan javítható.

Fotó: depositphotos.com