Az orosz-ukrán háború előtt számos fősodratú nemzetközi médium az Ukrajnában tapasztalható súlyos korrupciós helyzetről számolt be, így a Guardian 2015-ben. „Üdvözöljük Ukrajnában, Európa legkorruptabb országában!” címmel arról számolt be, hogy „miközben az Oroszországgal való konfliktus keleten egyre forróbbá válik, a legtöbb ukrán életét a korrupció rontja, amely olyannyira elterjedt, hogy még a kórházak is fertőzöttnek tűnnek. Vajon meg tudja-e valaki tisztítani az országot?” Ennek nyomán megvizsgáltuk, hogy milyen területeket jelöltek meg hasonló írások keleti szomszédunk kapcsán.

Egészségüggyel kapcsolatos korrupció

Az egyik ilyen eset kapcsán az Országos Rákkutató Intézetben (National CancerInstitute) az orvosok teljes diszkrécióval döntöttek a betegek felvételéről vagy elbocsátásáról, ami arra ösztönözte a szülőket, hogy ajándékokat adjanak és pénzt fizessenek az orvosoknak. Egy kelet-ukrajnai nő elmesélte, hogy orvosa egy papírra írta a „100” számot, majd felfelé mutatott az ujjaival, jelezve, hogy 100 dollárt vár el. Egy másik nő arról számolt be, hogy egy orvos két ujját mutatta, ami 200 dollárra utalt.

Andrei Semivolos sebész története jelentős, hiszen részt vett a Majdan tüntetéseken, majd visszatért az intézetbe, hogy változásokat eszközöljön. Semivolos nyilvánosan kritizálta az intézet vezetését és a korrupciót, ami belső konfliktusokhoz és jogi eljárásokhoz vezetett. Semivolosszakszervezetet alapított tucatnyi hasonlóan gondolkodó kollégájával. Két tüntetést szervezett az egészségügyi minisztérium előtt, hogy vizsgálatot követeljen a kórházban, és – többek között – feltegye a kérdést, hogy miért nem hoztak intézkedéseket, miután egy 2009-es vizsgálat korrupcióra utaló jeleket talált. „Úgy kell eltávolítanunk a korrupciót az ukrán egészségügyben, mint egy rosszindulatú daganatot” – fogalmazta meg sajtóhírek szerint a sebész.

Vakcinabeszerzési botrányról is lehetett olvasni. 2021 elején a kínai Sinovac vakcina beszerzése kapcsán korrupciógyanú merült fel. Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) vizsgálatot indított, mivel feltételezések szerint a Lekhim nevű gyógyszergyártó cég túl magas áron vásárolta meg a vakcinákat, ami felvetette a sikkasztás lehetőségét. Az ügy rávilágított az egészségügyi beszerzések átláthatóságának hiányára és a rendszerben rejlő korrupciós kockázatokra.

Hivatali/általános korrupció

A korrupció minden szinten jelen volt Ukrajnában. Az 1991-es függetlenség óta hivatalnokok, parlamenti képviselők és üzletemberek összetett és jövedelmező rendszereket hoztak létre az állami költségvetés megcsapolására, ami az ország gazdaságát súlyosan károsította. Míg a függetlenség idején Ukrajna gazdasága akkora volt, mint Lengyelországé, addigra annak harmadára zsugorodott. A hétköznapi ukránok életszínvonala stagnált, miközben néhány oligarcha milliárdossá vált.

Politikai korrupció

A közfelháborodás két forradalmat is táplált. 2004-ben utcai tüntetések segítették Viktor Juscsenkogyőzelmét, miután Viktor Janukovics megpróbálta elcsalni az elnökválasztást. Juscsenko ötéves hivatali ideje alatt azonban nem sikerült felszámolni a hálózatokat. A széleskörű kiábrándultság közepette elvesztette a 2010-es választást Janukoviccsal szemben, akit 2014 februárjában elűztek, miután a korrupció még súlyosabb formákat öltött.

Kormányzati korrupció

A főügyészség tisztviselői azt állították, hogy 2010 és 2014 között a tisztviselők az ország nemzeti termelésének ötödét lopták el évente. Ez a magatartás az ukrán társadalom minden szektorát megfertőzte. Janukovics elnök hatalmas palotában élt Kijev szélén. Miután elmenekült, a tüntetők festmények, könyvek és kerámiák millió dollár értékű gyűjteményét találták a garázsában, amelyeket nem tudott kiállítani.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy az ukrán államot eddig jelentős mértékben támogató USA legfelsőbb szinten fejezte ki a korrupcióval kapcsolatos aggályait. 2021 májusában Antony Blinken, Joe Bidenkülügyminisztere, ukrajnai látogatása során hangsúlyozta, hogy az ország nemcsak külső, hanem belső fenyegetésekkel is küzd. Miközben Oroszország katonai agressziója továbbra is komoly veszélyt jelentett Ukrajnára, Blinken rámutatott, hogy a korrupció és az oligarchák befolyása szintén veszélyezteti az ország jövőjét.

A sajtótájékoztatón egyértelműen kijelentette: „Ukrajna kettős kihívással néz szembe – a külső orosz agresszióval és a belső korrupcióval.” Hangsúlyozta, hogy utóbbi éppoly ártalmas lehet az ország stabilitására, mint az orosz fenyegetés.

Blinken figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és kormányát, hogy „hatalmas érdekcsoportok állnak szemben a reformokkal és az antikorrupciós erőfeszítésekkel”, köztük oligarchák és más befolyásos egyének, akik saját érdekeiket helyezik az ukrán nép érdekei elé. Külön kitért a Naftogaz ukrán állami energiavállalat ügyére, ahol a kormányzat politikai beavatkozással leváltotta a cég igazgatótanácsának felét. Blinken ezt problémás lépésnek nevezte, és jelezte, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri az ilyen fejleményeket.

Látogatása során Blinken korrupcióellenes aktivistákkal is találkozott, akiket „a korrupció elleni harc frontvonalában állóknak” nevezett, és megkérdezte tőlük, hogyan tudná az Egyesült Államok hatékonyabban támogatni az erőfeszítéseiket. Bár nem jelentett be konkrét új amerikai intézkedéseket, egyértelművé tette, hogy a Biden-adminisztráció elkötelezett Ukrajna demokratikus reformjai és a korrupció elleni küzdelem mellett.

Az Egyesült Államok kormánya folyamatosan hangsúlyozza a korrupció elleni küzdelem fontosságát Ukrajnában. Antony Blinken amerikai külügyminiszter több alkalommal is kifejezte aggodalmát ezzel kapcsolatban. Egy 2024. januári nyilatkozatában Blinken rámutatott, hogy Ukrajna támogatása nemcsak az ország, hanem az amerikai gazdaság számára is előnyös, mivel a Kijevnek juttatott pénzek 90 százalékát az Egyesült Államokban költötték el fegyvergyártásra.

2024 júniusában Blinken kijelentette, hogy „Ukrajna korrupció elleni védelmének éppoly erősnek kell lennie, mint katonai védelmének.”A Pentagon főfelügyelője 2024 novemberében kiadott jelentésében figyelmeztetett, hogy a korrupció lesz az elsődleges akadálya Ukrajna konfliktus utáni helyreállításának, és az ország védelmi minisztériumát számos korrupciós botrány kulcsszereplőjeként azonosította.

A fentiek mellett például Marjorie Taylor Greene republikánus képviselő 2024 decemberében élesen bírálta a Biden-kormányzat folyamatos katonai segítségnyújtását Ukrajnának, megkérdőjelezve a források elosztását és esetleges visszaéléseket feltételezve. Marjorie Taylor Greene az alábbi kérdést tette fel közösségi oldalán: „Mekkora rész megy ebből a pénzből (…) a demokrata kampányszámlákra?”

Forrás: Alaptorvenyblog.hu
Címlapkép: X/@ZelenskyyUa