Ehhez a politikai színjátékhoz mi nem kívánunk asszisztálni, üzente meg Bóka János.

Magyarország semmilyen megoldást nem támogat, amely a magyar családok és adófizetők számára további pénzügyi kötelezettségvállalást vagy jogi felelősséget jelentene Ukrajna háborús finanszírozásáért – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben.

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően a miniszter sajtónyilatkozatában elmondta: a miniszterek megkezdték a decemberi uniós csúcs előkészítését, amely az átlagosnál is jelentősebb kérdéseket tárgyal majd, köztük Ukrajna további finanszírozását, az uniós bővítési folyamatot és versenyképességi ügyeket.

Közölte: az Európai Bizottság úgynevezett opciós papírt terjesztett elő, amely három lehetséges módszert vázol fel Ukrajna további katonai és civil támogatására: a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználását, közös hitelfelvételt, illetve tagállami közvetlen befizetéseket. A dokumentum ezek bármilyen kombinációját is elképzelhetőnek tartja.

Bóka különösen aggályosnak nevezte a javaslatokat annak fényében, hogy Ukrajnában nemrég a külföldi támogatásokkal való, mintegy 100 millió eurós nagyságrendű visszaélésekről szóló korrupciós botrány robbant ki.

Ebben a helyzetben indokoltabb lenne az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felfüggesztése és a szükséges vizsgálatok lefolytatása, nem pedig további eurómilliárdok átutalása

– mondta. A bővítéspolitikával kapcsolatban kijelentette: Magyarország álláspontja változatlan, vagyis Ukrajnának nem az Európai Unióban van a helye, helyette stratégiai partnerségben kellen gondolkodni. Szerinte a bővítést érdemalapon kell folytatni, ahogy nyugat-balkáni országok és Moldova esetében is, ahol a folyamat valódi perspektívával és hozzáadott értékkel bír.

A következő hétéves költségvetési keretről folyó politikai vitáról Bóka elmondta: jelenleg a valódi tárgyalások az Európai Bizottság és az Európai Parlament között zajlanak, miközben a tagállami kormányokat tömörítő tanács háttérbe szorul. Magyarország azt kérte a dán soros uniós elnökségtől, hogy állítsa helyre az intézményi egyensúlyt, és a tagállamok vegyék vissza az irányító szerepet a költségvetési tárgyalások során.

A bizottság jövő évi jogalkotási munkatervéről szólva „anomáliára” hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság nem tesz le olyan javaslatokat, amelyek rövid távon mérsékelnék az európai vállalkozásokat és polgárokat sújtó magas energiaárakat.

Amíg ezen a területen nincs érdemi előrelépés, addig valódi versenyképességről sem beszélhetünk

– fogalmazott. Bírálta továbbá a migrációs szolidaritási mechanizmus aktiválását célzó bizottsági javaslatot, amely szerint Magyarországnak is menedékkérőket kellene befogadnia más tagállamokból, vagy – elutasítás esetén – személyenként mintegy 8 millió forint kompenzációt fizetnie. Felháborítónak nevezte a javaslatot, emlékeztetve, hogy Magyarország több mint egy évtizede védi az EU külső határait, amiért sem támogatást, sem elismerést nem kapott, ellenben napi egymillió eurós bírsággal sújtja az Európai Bíróság.

Hozzátette: a tervezet szerint a külső határokon működő menekülttáborok kapacitásának negyedét Magyarországnak kellene biztosítania, amit „kettős mércének és súlyosan aránytalannak” nevezett. A miniszter szerint az EU védelmi politikájának megerősítése kapcsán sem világos, hogy európai vagy ukrán védelmi kapacitások építéséről van-e szó. Magyarország álláspontja szerint az európai adófizetők pénzéből kizárólag európai védelmi képességeket kell fejleszteni.

Bóka beszámolt arról is, hogy a magyar kormány kezdeményezte az EU hatásköreinek átfogó átvilágítását, különös tekintettel azokra a területekre, ahol az unió túlléphetett hatásköri korlátain – többek között a gazdaságpolitika, energiapolitika, migráció, jogállamiság, oktatás, kultúra és családpolitika területén. Az átvilágítás eredményeit a jövő év elejére ígérte.

A miniszter végül ismételten felhívta a figyelmet az Európai Unióban tapasztalható antiszemita incidensek megszaporodására, és kérte a bizottságot az antiszemitizmus elleni uniós stratégia felülvizsgálatára, valamint az azonnali védelmi intézkedések megtételére. A tanácstól pedig azt kérte, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel – így a terrorista szervezetek listázásával – lépjen fel hatékonyabban a Hamász, Irán és más rosszindulatú külföldi szereplők európai tevékenységével szemben.

A miniszter egy brüsszeli sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy Magyarország részt vesz-e a dán elnökség által az ukrajnai Lvivben (Lemberg) összehívni tervezett informális általános ügyek tanácsán, Bóka közölte: megkapta dán kollégája meghívólevelét, azonban Magyarország politikai szinten nem fogja képviseltetni magát.

„Ez az elképzelés ellentétes mindazokkal a politikai és eljárási alapelvekkel, amelyek eddig az elnökségek működését jellemezték. Nem látom hozzáadott értékét annak, hogy a bővítésről szóló konstruktív vita egy tagjelölt ország területén történjen, ráadásul úgy, hogy a többi tagjelölt ország nem vesz részt rajta” – mondta.

Hozzátette: a kezdeményezést inkább „politikai show-műsornak” tartja, mint érdemi vitának. „Ehhez a politikai színjátékhoz mi nem kívánunk asszisztálni” – fogalmazott.

MTI

Borítókép: forrása: Facebook/Bóka János