A cél, hogy az EU se zavarhassa meg a választások tisztaságát.

Az Európai Unió szólásszabadságot korlátozó lépéseihez gyanakvóan viszonyuló jobboldali európai erők új kezdeményezésben bízhatnak: az MCC Brüsszel által életre hívott Demokratikus Választási Beavatkozásfigyelő (DIO) egy új kezdeményezés, aminek célja, hogy feltárja, dokumentálja és elemezze, hogyan befolyásolhatják az EU-intézmények és EU-közeli szereplők a tagállami választások tisztaságát a kontinensen.

A projekt első, kiemelt esettanulmánya a 2026. április 12-i magyar országgyűlési választás lesz.

A DIO elindítását bejelentő közlemény szerint a modern választásokra ma már nemcsak a hazai politika hat, hanem az uniós intézmények, digitális platformok és politikailag aktív NGO-k együttes rendszere is. A beavatkozásfigyelő ennek a rendszernek a működését akarja láthatóvá tenni, és ígérete szerint nyilvános oknyomozó anyagokkal és forrásalapú jelentésekkel teszi követhetővé munkáját.

A frissen zászlót bontó DIO három európai példát emel ki, ahol rendkívül aggályos lépések történtek.

Az első a 2024/25-ös román elnökválasztási ügy, ami kapcsán az MCC Brüsszel már tavaly próbált hozzáférni az Európai Bizottság román DSA-eljáráshoz (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) kapcsolódó dokumentumokhoz, de a bizottság ezt megtagadta – azzal az indokkal, hogy a DSA felülírja az átláthatósági szabályokat.

A beavatkozásfigyelő elindulásáról beszámoló közlemény az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának friss dokumentumaira is hivatkozik, amelyek – platformok belső anyagai alapján – kiterjedt koordinációt sugallnak a tagállami hatóságok, techcégek és külső szervezetek között az online politikai beszéd „rendben tartására”.

A DIO a magyar választás előtti NGO-aktivizálódásra hívja fel a figyelmet. Az EU által finanszírozott aktivista civil szervezetek központi szerepet játszanak az uniós szintű jogállamisági jelentések és demokráciafigyelő tevékenységek tartalmának, értékeléseinek és ajánlásainak kialakításában, beleértve a Magyarországra irányulókat is.

A szervezet ennek kapcsán külön kiemeli a Democracy Reporting International (DRI) szerepét, ami a területen nagy befolyással járó munkát végez. A DRI működése átláthatósági és semlegességi kérdéseket vet fel, főleg azért, mert a finanszírozásának 74 százaléka kormányzati vagy egyéb közpénz forrásból érkezik (a közlemény szerint: 47 százalék a német külügytől, 20 százalék az EU-tól, 7 százalék a holland külügytől).

A DIO szerint a román elnökválasztás után egy ismétlődő minta látszik a Kelet- és Közép-Európába való EU-s választási beavatkozásokhoz:

• először külső szereplő beavatkozására hivatkoznak,
• ezután erős EU-szintű szabályozói nyomás nehezedik a közösségi médiára,
• majd kiemelt szereppel lépnek fel az NGO-k és a „tényellenőrző” hálózatok,
• és jelentősen befolyásolják a választás információs hátterét.

A DIO közleménye külön kiemelte, hogy a magyar ellenzék vezetője a román keretezést átvéve külföldi (különösen orosz) beavatkozásra figyelmeztetett, miközben stábja részéről az EU-s DSA-rendelet alkalmazását szorgalmazzák a „dezinformáció” elleni hivatkozással.

A DIO azt ígéri, hogy monitorozni fogja az információs tér szabályozását, az EU-hoz kötődő pénzügyi hálókat, az intézményi nyomásgyakorlásokat és az ezeket igazoló törekvő narratívákat. A választási küzdelmet nemcsak plakátokon és vitákban, hanem a platformszabályok, az EU által megbízott jelentők és NGO-jelentések szintjén is nyomon fogják követni – hogy segítsék, hogy a választók döntése határozza meg a választások eredményét, ne pedig a háttérből zajló manipuláció.

Híradó.hu

Fotó: MTI/Lehoczky Péter