Böjti időben befelé és fölfelé, a húsvét és a feltámadás felé kell tekinteni, ennek szellemében szükséges látni életünket, a történelmünket és a körülöttünk zajló eseményeket.
Mi, magyarok, kiböjtöltünk egy teljes évszázadot, véget ért a magyarok száz év magánya – mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár vasárnap a romániai Szatmárnémetiben.
Nagy János a Láncos templom belső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten arról beszélt, ez a szűk évszázad megtanított bennünket arra, hogy mindent, ami fontos – a hitet, a magyarságot és a kultúrát – ismét eredeti fényében lássuk. Az elmúlt években is sokat tanultunk: a tomboló világjárvány közepén a másik ember közelségét, a szomszédban zajló háborút látva a békét, valamint a családot, „a mindent ellepni akaró genderpropaganda ellenében” – fogalmazott a kormánypárti politikus.
A böjti időszakra utalva Nagy János arról beszélt, a böjt megmutatja, kik is vagyunk, és próbára tesz, ahogy az Isten is megteszi ezt időről időre a választottjaiban.
„Mert azt, hogy kellően erősek-e azok a láncok, amelyek hitünkhöz, hazánkhoz, magyarságunkhoz kötnek bennünket, akkor tudhatja meg az ember, amikor megpróbáltatás éri vagy próbára teszi saját magát” – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve, ezek a próbák mutatják meg, mennyire erősek azok a kötelékek, amelyek a magyarokat és a reformátusokat egymással összefűzik.
Nagy János felhívta a jelenlévők figyelmét arra, böjti időben befelé és fölfelé, a húsvét és a feltámadás felé kell tekinteni, ennek szellemében szükséges látni életünket, a történelmünket és a körülöttünk zajló eseményeket.
Látni kell Trianont, a világháborút, a kommunizmus évtizedeit, Temesvár fényeit, Tőkés Lászlót, „2004. december 5-ét, a nemzetárulás fekete napját”, a határokon átívelő nemzetegyesítés „piros betűs pillanatát” 2010-ből, a kereszténység nyugat-európai meggyengülését, valamint azt a több ezer templomot, egyházi iskolát és óvodát, ami az elmúlt másfél évtizedben épült fel vagy újult meg a Kárpát-medencében – sorolta az államtitkár.
Az eseményen Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere elmondta, a Kárpát-medencében élő magyarok már a török hódoltság korában tudták, hogy a nemzetvédő harc legfőbb színterei a templom és az iskola.
„Csak úgy őrizhetjük meg identitásunkat, ha megőrizzük anyanyelvünket és megőrizzük hitünket” – hangoztatta a helyhatósági vezető. Szatmárnémeti legrégebbi és legnagyobb református temploma 2019 októberében kigyulladt, belső felújítására még abban az évben pályázaton nyert el forrást a helyi egyházközség.
A magyar kormány 30 millió forinttal támogatta a beruházást, az összeg másik felét adományokból gyűjtötték össze a hívek. A munkálatokkal a közelmúltban végeztek a kivitelezők.
MTI
Borítókép: Nagy János a Láncos templom belső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten mondott beszédet
Forrás: Facebook/Nagy János