Nagy veszteségeket könyvelhetnek el Parajdon az idegenforgalomból élők; elnéptelenedés fenyegeti a községet a májusi bányakatasztrófát követően. A helyiek úgy érzik, a politikum magukra hagyta őket.
A tanév elkezdődött, Parajdon pedig lejárt a bányakatasztrófát követő főszezon, ami ezúttal a strand bezárását jelenti. Kiürültek az utcák és a szálláshelyek, valamint a boltok egy része is bezárt.
Körülbelül nyolcvan-kilencven százalékos visszaeséssel számolnak az idei szezonban a panziótulajdonosok – fejtette ki Vágási Levente, a Parajdi Wellnessközpont igazgatója, aki szállásadóként is tevékenykedik.
„Azt látom, hogy az előző évi vendégek számához képest tíz százalékra esett vissza a forgalmunk. Ezt a tíz százalékot pedig a magyarországi vendégek teszik ki” – fogalmazott. Szerinte amúgy augusztus végétől lehet igazán szezonról beszélni (gyakorlatilag két hétről), hiszen addig csak átutazó turisták jártak a településen, akik egy-egy éjszakára szálltak meg.
Vágási kijelentette, mielőbb el kell kezdeni a közterületek rendbetételét ahhoz, hogy Parajdon ne menjenek csődbe a turizmusból élők.
Példaként említette a központi park felújítását, ahol folyamatosan kulturális rendezvényeket lehetne szervezni, akárcsak Szovátán, ahol fürdőidényben minden este vannak fellépők. Mindemellett népszerűsíteni kell a helyi hagyományokat, a gasztronómiát, továbbá fejleszteni kell a szolgáltatásokat. Utóbbiak alatt egyebek mellett a túrázásokat, a kvados kirándulásokat és a medvelesek, esztenák látogatását, a juhsajtkészítés bemutatását értette.
„Össze kell fogni, hiszen sok mindenre nem lehet a politikusoktól számítani. Úgy volt, mint virrasztáskor: részvétet nyilvánítottak, aztán továbbmentek. A sóbánya jövője teljesen kilátástalan. Magunkra maradunk”
– vázolta a helyzetet Vágási Levente. Hozzátette, egyelőre egy só tematikájú élménypark megvalósítása is csak elképzelés szintjén létezik, forrást kellene teremteni rá. Esetleg vállalkozók egyenként megépíthetnék a kisebb részeket.
„Úgy gondolom, a gazdasági és társadalmi következmények – különösen az elvándorlás – megelőzésének valódi kulcsa egy új sóbánya kialakítása lehet.
Nincs ugyanis olyan turisztikai attrakció, amely képes lenne pótolni azt a vendégforgalmat, amit a bánya biztosított nemcsak Parajd, hanem a tágabb térség számára is” – hangsúlyozta.
A wellnessközpont igazgatója arra is kitért, hogy a létesítményüket is ellehetetlenítette a bányakatasztrófa. A vízbetörés körzetében kijelölt veszélyzóna miatt csak augusztus 23-án tudtak kinyitni, addig nem fogadhattak látogatókat. Ez közel három hónap alatt mintegy kétmillió lejes bevételkiesést jelentett. Külön fájónak nevezte Vágási, hogy hiába továbbított átiratokat a gazdasági minisztériumnak, mégsem lehetett megoldani, hogy önkormányzati cégként ők is igényelhessék a támogatást, amit a turizmusban érdekelt vállalkozók megtehettek. Mintegy 600 ezer lejt jelentett volna számukra, ha megkapják az előző évi forgalmuk 15 százalékát, és ezzel ellensúlyozni lehetett volna a veszteséget.
„Habár az előirányzott keretösszeg töredékét sem tudták lehívni a vállalkozók, mégsem hoztak létre egy ránk is érvényes pályázati alapot, holott a wellnessközpont közvetlenül érintett volt a bányakatasztrófában. Az ígéretek ellenére sem sikerült módosítani a támogatással kapcsolatos kormányhatározatot” – magyarázta.
Bokor Sándor, a wellnessközpont vezetőtanácsának elnöke, Parajd korábbi polgármestere szerint külön felháborító, hogy a támogatással kapcsolatos kéréseikre azt a választ kapták a gazdasági minisztériumtól, hogy azért nem kapnak segítséget, mert létesítményüket közvetlenül nem érintette a bányakatasztrófa. Mindezt úgy állítják, hogy hatóságilag hónapokra bezáratták a wellnessközpontot. „Ez a válasz azt is tükrözi, mennyire
nem akarják felismerni a helyzet súlyosságát azok a felelős személyek, akik a helyszínen többször is megfordultak különböző nyilatkozatokat adva, ígéreteket téve” – fogalmazott.
Tavaly 47 ezren látogatták a sós vizű strandot, idén csak 14 500-an váltottak belépőt, ami lényeges visszaesést jelent – mondta el Zsombori Csongor, a sóbánya főkönyvelője a létesítmény őszi bezárását követően. Ez részben annak is betudható, hogy idén csak júliusban nyithatták meg a strandot, az előző évben pedig ez már júniusban megtörtént. Akkor abban az egy hónapban hatezren csobbantak a medencékben. Idén szeptemberben, a zárás előtti hetekben mindössze 288-an látogattak el a strandra, míg 2024 azonos időszakában 1571-en. Tény azonban, hogy idén valamivel esősebb volt az időjárás.
Zsombori azt is közölte, már elkezdődött a strand „téliesítése,” azaz zajlik a leltározás, a takarítás, a medencék vizének leengedése stb. Hangsúlyozta azonban, hogy jövőre mindenképp szeretnék ismét megnyitni a létesítményt, más forgatókönyvet nem tud elképzelni.
Kilyén Barna, a parajdi Lepkeház tulajdonosa arról beszélt, hogy sokkal rosszabbra számítottak, mint ahogy valójában alakult az idei szezon a bányakatasztrófát követően. Noha valamivel több mint 60 százalékos kiesést regisztráltak, így is látják értelmét annak, hogy jövő május végén újból megnyissák kapuikat.
„Természetesen egy kicsit újra kell gondolnunk a működésünket, és ügyesebben kell gazdálkodnunk, de így, hogy nincs banki hitelünk, az épületünk pedig elkészült, jövőre is tudjuk fogadni a látogatókat” – bizakodott.
A korábbi veszélyzóna irányába haladva az tapasztalható, hogy nem történtek újabb óvintézkedések a lakók augusztus 13-i hazaengedése óta. Gond nélkül lehet közlekedni a Parajd és Alsósófalva közötti útszakaszon, az emberek portáikon szorgoskodtak. A problémás bányarészt kerítésekkel zárták el, amelyeken táblák figyelmeztetnek, tilos belépni a területre.
Az ideiglenesen elterelt Korond-patak a csövekben folyik, némi víz ugyanakkor a kivitelező által ideiglenesen megásott árkon át távozik. Mostanra befejezték a patak csövekbe való terelését, azt viszont senki sem tudja, mikor lesz folytatása a beruházásnak, ami egy új, végleges patakmeder létrehozását jelentené.
Borítókép: Parajdon kilátástalan a helyzet
Forrás: Facebook/Parajd Sóbánya
