Súlyos következményei lehetnek a félrevezető kutatásoknak, figyelmeztetett ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Újabb felvonásához érkezett a Medián és a Demokratikus Koalíció közötti vita, most Gréczy Zsolt kritizálta a Hann Endre vezette kutatócéget. A DK-s politikus szerint aki elhiszi a Medián kutatásának számait, az „szamarabb a lónál”.
Az egész ügy előzménye a DK-s Molnár Csaba állítása, miszerint a Mediántól az a kérés érkezett hozzájuk, hogy több millió forintért rendeljenek felméréseket a kutatócégtől.
Most a DK-s Gréczy Zsolt fakadt ki a Mediánra a közösségi oldalán, miután a kutatócég szerint egyszázalékos a Dobrev-párt támogatottsága. Gréczy felidézte, hogy a kutatócég korábban többször is rosszul tippelt a felméréseiben. Majd hozzátette: „De mindez belefér. Az már kevésbé, hogy Hann Endre ezt nyilatkozta: valóban voltak kutatások, inkább közlemények, amelyek kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek.” Gréczy szerint
aki elhiszi a Medián kutatásának számait, az szamarabb a lónál.
Molnár Csaba korábban azt állította, hogy tavaly két személyes találkozón is azt kérte a cég Dobrev Klára pártjától, hogy több millió forintért rendeljenek tőlük felméréseket. Molnár azt állítja, világossá tették, hogy erre nem hajlandók, így szerinte ez lehet az oka, hogy a Medián kutatásaiban újabban egy százalék körüli eredményt mérnek a Demokratikus Koalíciónak.
Régi időket idéző módszerrel igyekezett növelni a támogatását a Demokratikus Koalíció, legalábbis ezt állította Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a HVG-nek egy levelezésre hivatkozva. Hann szerint Sebián-Petrovszki László, a párt frakcióvezetője 2025. augusztus 27-én e-mailben azt a kérdést tette fel, „van olyan aspektus, amit megmérve, kutatva várhatóan jó eredmény jönne ki a DK-nak?”
– Korábban előfordult már, hogy közvélemény-kutatással foglalkozó szereplők zsarolással, fenyegetéssel vagy nyomásgyakorlással próbáltak pénzt vagy előnyt kicsikarni, és ezt a tevékenységüket összekapcsolták a szakmai munkájukkal
– fogalmazott az ügy kapcsán ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint ennek több formája is lehet, például a kutató adatokat tart vissza, míg ellenszolgáltatást nem kap, vagy hamis rangsort vagy kutatási eredményt tesz közzé díjazásért cserébe.
Az ilyen típusú cselekmények általánosságban tényállástól erősen függően megvalósíthatják a vesztegetés, a zsarolás, a kényszerítés bűncselekményét, a szándékosan hamis adatok közlése pedig a rágalmazás körében is értékelést nyerhet
– tette hozzá.
A szakértő a baloldali közvélemény-kutatók kapcsán emlékeztetett, hogy 2022-ben a választásokat megelőzően volt olyan ismert cég, amely 17 százalékot tévedett az ellenzék javára. De nem volt ritka a 10 vagy 13 százalékpontos „félremérés” sem.
„Ha egy kutatás kapcsán bebizonyosodik, hogy – különösen egy ellenérdekelt párt megbízására vagy kérése alapján – szándékosan manipulálja a közvéleményt a bizonyíthatóan hibás módszertan, vagy valótlan adatok segítségével, utóbbi kimerítheti a választási csalás bűncselekményét”
– jegyezte meg ifj. Lomnici.
Majd kiemelte, hogy a büntető törvénykönyv 350. § (1) bekezdése alapján aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben megtévesztéssel befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mint ismert, a Medián hónapokon át olyan felméréseket közölt, amelyek szerint a Tisza messze megelőzi a Fideszt a pártok versenyében. Megjegyzendő, hogy a balliberális kutatócégek – a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus, az Idea, a Republikon és a Závecz – összehangoltan, koordinálva dolgoznak. Lényegében ennek a politikai menetrenden alapuló, ütemezett összjátéknak tudható be, hogy a szóban forgó intézetek egymáshoz igazított „méréseikkel” folyamatosan a Tisza Párt vezetését mutatták ki. Ám nemegyszer előfordult már, hogy a kutatócégek vezetői szólták el magukat a méréseik hitelességét illetően.
Korábban épp a Medián vezetője, Hann Endre volt az, aki lebuktatta a saját méréseiket, amik a Tisza Párt fölényét mutatták a kormánypártokkal szemben, míg a DK-t rendre a parlamenti küszöb alá mérték. Még 2024 őszén a Klubrádióban Hann Endre lényegében elismerte, hogy a kutatások manipulálni tudják a közvéleményt, a választók pártpreferenciáját.
A Medián ügyvezetőjének okfejtése szerint amíg hónapról hónapra a kormánypártok fölényes előnyét mérték a kutatócégek, az unalmas volt, senki nem figyelt rájuk, majd amikor megjelent az első felmérés, amelyben a Tisza Párt beérte vagy hajszállal meg is előzte a Fideszt, onnantól fontos témává vált, hogy van egy új kihívója a hatalmon lévőknek.
Hann úgy fogalmazott, hogy a közvélemény-kutatásoknak van befolyásoló hatásuk, mert felhívják a figyelmet egy változásra.
A „bandwagon effect” kifejezést említette, ami azt jelenti, hogy az ilyen felmérések hatására az emberek szívesebben „felszállnak arra a vonatra”, ami a többség szerint jó irányba megy, vagyis csatlakoznak egy tendenciához, esetünkben a Tisza Párt állítólagos erősödéséhez.
Majd tavaly nyáron – ugyancsak a Klubrádióban – Hann Endre elmondta: „A 90-es évek elején amerikai kollégáktól tanultuk, amerikai szakemberektől, akik sokkal nagyobb rutinnal rendelkeztek már akkor kampányok támogatásában.”
A megszólalás lényegében beismerő vallomásnak tekinthető, Hann ugyanis mint közvélemény-kutató beszél arról, hogy felmérése valamiféle kampánytámogató eszköz. Arra nem tért ki, kinek vagy minek a kampányát támogatja a kutatása.
Érdekesség, hogy a 2022-es választások előtt a manipulációs kerekasztal kutatócégei rendre azt mutatták ki, hogy az összbaloldali lista vezet a kormánypártokkal szemben. A végeredmény viszont ismert, a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmet aratott, míg a baloldal csúfos kudarcot vallott. Akkor a 444.hu-nak Hann Endre beismerte, hogy voltak olyan kutatások, amelyek kimondottan a közvélemény befolyásolására készültek. A saját érintettségéről így fogalmazott: „Igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is. Mert az tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások.”
Fotó: Hír TV
