Bolhacirkusz ez, de csak akkor tűnik annak, ha nem ismerjük a porondmestereket. Ha pedig azt hisszük, hogy ez a cirkusz az ő dolguk, nekünk nincs hozzá közünk, előfordulhat, hogy bolhacsípésnél sokkal nagyobb bajunk esik. Mert ez a bolha harap is.
Első hallásra akár rokonszenves is lehetne a függetlennek nevezett román államfőjelölt, illetve az, amit képvisel. Mert
hozzánk hasonlóan szuverenista. Csakhogy közben szélsőségesen soviniszta, rasszista, antiszemita, a hírhedt Vasgárda dicsőítője és – hab az odakozmált tortán – stabilan magyargyűlölő.
Nem híve az Európai Uniónak (amiben igaza lehet, mert a mai Uniót lehetetlen kedvelni), ugyanakkor képviseli Moldova beolvasztásának és Ukrajna egy része Romániához csatolásának követelését.
Talán nem is létezik a romániai magyarságot fenyegető nagyobb veszély,
mint az elnökválasztási bohózat első fordulójának eredménye, ahol köztudottan az esélytelennek tartott legionista Călin Georgescu végzett az első helyen.
Persze Románia az Románia, ahol minden megtörténhet, meg annak az ellenkezője is. Ismeretes, hogy azt a fordulót és eredményét a román Alkotmánybíróság megsemmisítette, egyszersmind közröhej tárgyává téve a román demokrácia működését.
A döntést ugyanis azzal indokolták, hogy a TikTok internetes hálózat segítségével Oroszország befolyásolta az elnökválasztást.
Nevetnünk kellene, ha nem lenne siralmas a történet. Nagyon nem örvendeztünk volna, ha Georgescu került volna az elnöki székbe, mint ahogy annak idején mi sem voltunk boldogok, amikor a D-209-es ügynök nyerte a voksolást, csakhogy a demokrácia már csak ilyen. A választópolgároknak joguk van akár katasztrofálisan rossz döntéseket is hozni, legfeljebb utólag bánhatják (és bánták is, mert 8 éven át nyögte az ország a liberálbolsevik kormányzás (?) áldásait), majd legközelebb jobban döntenek.
Ugyanakkor a román alkotmánybírói testület jó tanulóként nem tett mást, mint kicsit radikálisabban vette át a módit a demokrata vezetésű USA-tól, meg az autokrata uniós grémiumtól.
A demens Joe Biden, pontosabban a helyette kormányzó háttéremberek jogi hajszát indítottak Donald Trump ellen, az EU úrnői és urai pedig szisztematikusan számolták fel a szabad szólás- és véleménynyilvánítás jogát, állítanak bíróság elé Bibliából idézőket, a liberálbolsevik politikusokat bíráló Facebook-kommentelőket. Az is (rossz) példaértékű, ahogy nem csupán az unión kívüli Ukrajna első számú zongoraművészének tetteit – az ellenzéki sajtó és politikai pártok betiltását, az egyház üldözést – nem kifogásolják, de az uniós Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk jogtiprásos kormányzásában sem találnak kivetni valót.
Ezek után érthető, hogy a román Alkotmánybíróság ténykedésében sem fedezik fel a demokrácia lábbal tiprásának jeleit. Igaz, Brüsszelben már haladó hagyománynak számít az is, hogy csak a homoszexuális, leszbikus és más aberrációban szenvedő kisebbségek jogait védelmezik körömszakadtig, miközben nagy ívben tesznek az őshonos kisebbségek jogainak csorbítására. Így semmi meglepő nincs abban, hogy a romániai történések ügyében sem szólalnak meg.
Nagyon nem szeretnénk, ha végül Bukarestben a magyarság számára csalódást jelentő Klaus Johannis után egy nála is rosszabb, a szélsőséges AUR támogatását élvező neonáci, Călin Georgescu foglalná el az elnöki széket, de az sem tetszik, ahogy a demokrácia megcsúfolása zajlik keleti szomszédunknál.
Ráadásul – akár Donald Trump esetében – most Georgescut is vád alá próbálják helyezni. Nem mintha nem érdemelné meg…
Mint mondtam, Georgescu lelkes támogatója az AUR párt, de nagy többségünknek ez nem sokat mond, fogalmunk sincs róla, azok mit akarnak, mit képviselnek. Nos, van a megismeréshez egy nagyon hasznos eszközünk, egy dokumentumfilm. Készítője a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, a címe „Arany horizontok”.
Megéri megnézni.
Tudjuk jól, hiszen Sztálin elvtárs ezt már régen megállapította, hogy románnak lenni nem nép, hanem foglalkozás és azt is, hogy a románok átlag tíz évente elárulják szövetségeseiket, csak az a bibi, hogy most mi is azok vagyunk. Az Unióban is, a NATO kötelékében is. Vigyázat, a legutóbbi árulás úgy 80 éve történt, úgyhogy minden nap várható az újabb!
Szerző: Ifj. Tóth György
Fotó: Facebook / Călin Georgescu