Az Európai Néppárt január végén Zágrábban tartott kétnapos vezetői találkozót. A tanácskozáson résztvevők megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna további támogatása mellett, és felvetették az uniós döntéshozatal átalakításának szükségességét is, vagyis elvennék a tagállamok vétójogát, hogy egy ország se állhasson a brüsszeli tervek útjába. Magyar Péter pártcsaládja egyértelművé tette: Ukrajna további támogatása kiemelt cél marad.
Az Európai Néppárt (EPP) vezetői január 30–31-én Zágrábban gyűltek össze, a találkozó házigazdája Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök volt – írja az epp.eu. A kétnapos találkozó során a vezetők stratégiai megbeszéléseket folytattak és a képek tanúsága szerint se Magyar Péter, se más tiszás képviselők nem voltak ott az eseményen.
Ott volt viszont Friedrich Merz német kancellár, Ursula von der Leyen, bizottsági elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Manfred Weber az EPP vezetője is – számolt be róla a Politico. A kétnapos egyeztetés után, Weber újságíróknak nyilatkozva világossá tette, a résztvevők amellett foglaltak állást, hogy a háború folytatása és Ukrajna további támogatása kiemelt cél marad számukra. Elmondta, hogy döntés született arról is, hogy az Európai Uniót katonai szövetséggé kell formálni, és
„ki kell terjeszteni a minősített többséggel hozott döntéseket, vagyis a nemzetek vétójogát korlátozni kell.”
Weber kiemelte annak lehetőségét, hogy bővítsék a minősített többségi szavazás alkalmazását az uniós döntéshozatalban, valamint kidolgozzanak egy gyakorlati tervet a katonai válaszlépésekre arra az esetre, ha egy tagállamot támadás érne. Jelenleg az uniós vezetők a jogalkotási javaslatok többségéről – az energia- és klímaügyektől a kutatásig és innovációig – minősített többségi szavazással dönthetnek.
Azonban például a közös kül- és biztonságpolitika, az uniós pénzügyek a tagsági kérdések egyhangú döntést igényelnek.
Ez azt jelenti, hogy az Oroszország elleni szankciók ügyében egyetlen ország is megakadályozhatja a megállapodást, ahogyan ez tavaly történt, amikor Robert Fico szlovák miniszterelnök megvétózott egy Moszkva elleni uniós intézkedéscsomagot. A vétót ugyan később feloldották.
Korábban Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője már beszélt arról, hogy útban van a vétó, egy ország sem állíthatja meg Brüsszelt. Az EPP szerint nem kívánatos, hogy ekkora hatalom összpontosuljon egyetlen ország kezében, ezért ezen változtatni kell. A katonai szolidaritás kapcsán a lisszaboni szerződés 42.7. cikke kötelezi az országokat arra, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítséget és támogatást nyújtsanak, ha egy uniós országot támadás ér. Weber szerint az európai jog szerinti megfogalmazás erősebb, mint a NATO 5. cikke szerinti kötelezettségvállalás. Az EPP vezetőjének kijelentései azért adnak aggodalomra okot, mivel az ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna 2026 végére minden tárgyalási fejezet vonatkozásában készen áll majd az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Magyarországon elindult a nemzeti petíció, amely elutasítja Ukrajna és a háború finanszírozását. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kormányzati intézkedések társadalmi támogatás nélkül nem tarthatók fenn, azért szükség van a magyarok támogatására is.
Címlapkép: X.com
